Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2018-10-09
EU Contest for Young Scientists


Dublin, 2018
Tallinn, 2017
Brüsszel, 2016
Milánó, 2015
Varsó, 2014
Prága, 2013
Pozsony, 2012
Lisszabon, 2010
Párizs, 2009
Valencia, 2007
Stockholm, 2006
Moszkva, 2005
Dublin, 2004
Budapest, 2003
Bécs, 2002
Bergen, 2001
Amszterdam, 2000
Portó, 1998
Milánó, 1997
Helsinki, 1996
Newcastle, 1995
Intel International Science and Engineering Fair
Sustainable World Project Olympiad, Houston (I-SWEEEP)
Stockholm International Youth Science Seminar
London International Youth Science Forum
International Wild Life Research Week, Svájc
Swiss Talent Forum
China Adolescent Science & Technology Innovation Contest
Sci-preneurship
  EU Contest for Young Scientists


Dublin, 2018

Különdíj az EU Fiatal Tudósok Versenyén

Az Európa Unió által évente szervezett, legjelentősebb és legrangosabb tehetség-kutató és -kiválasztó versenyt, a Fiatal Tudósok Versenyét - melyre a világ 38 országából érkeztek fiatalok - az idén szeptember 14. és 19. között Dublinban rendezték meg.

A több tízezer, 14-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2017/2018. évben megrendezett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselhette: Matányi Marianna és Kákonyi Marcell (Tudja-e a jobb szem, mit csinál a bal kéz? ), Tassi Timián Áron (OKOSLÁMPA) és Novák Blanka (Lycium barbarum fiziológiai hatásainak vizsgálata). A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette.

A négy lépcsős ifjú tudósok versenyének első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb 2-4 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.

Az idei döntőn 38 országból, 135 fiatal vett részt. A dublini döntőn 88 projekt közül, Novák Blanka (az Egri Dobó István Gimnázium végzett diákja) a "Lycium barbarum fiziológiai hatásainak vizsgálata" c. projektje részesült a különdíjban, melynek eredményeként egy dublini szakmai utazáson vehet részt. A Lycium barbarumban található bioaktív komponensek identifikációja, az innovatív, saját metódus alapján készített szaponifikált oldat antibakteriális hatású vegyületeinek műszeres mérése és azonosítása történt meg. A szaponifikált oldatban található komplex vegyületcsoportok együttes hatása szignifikáns gátlást fejt ki a rezisztens, szuperbaktérium Pseudomonas aeruginosa törzs ellen. Ezen oldat hatásairól jelenleg nem áll rendelkezésre szakirodalmi adat, a benne található mikrobiális effektivitást kialakító komponensek analitikai kvantitatív feltérképezése újdonságnak számít. Az eddigi szakirodalomban fellelhető, különböző extrahálási technikával készült oldatok nem gátolják a Pseudomonas szaporodását. A versenyző kutatásának jelentőségét az utóbbi években észlelt nagy mértékű rezisztencia és az "antibiotikumok utáni korszak" eljövetele adja. A kutatás témája saját ihletésű, a kísérleteket, méréseket, elemzéseket önállóan végezte el a pályázó.

Tallinn, 2017

Az Európa Unió által évente szervezett, legjelentősebb és legrangosabb tehetség-kutató és gondozó programnak, a Fiatal Tudósok Versenyének, döntőjét melyre a világ 38 országából érkeztek fiatalok, az idén szeptember 22. és 26. között Tallinnban rendezték meg. Molnár Áron továbbjutott a világdöntőre, az ISEF-re.

A több tízezer, 15-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2016/2017. évben megrendezett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselhette. A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette.
A négy lépcsős ifjú tudósok versenyének első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb 2-4 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.

Az idei döntőn 38 ország több mint 100 fiatalja vett részt. A tallinni döntőn a 89 projekt közül, Molnár Áron (a Székesfehérvári SzC Széchenyi István Műszaki Szakgimnázium végzett diákja, jelenleg a BME hallgatója) az "Új típusú ferrofluidos dőlésérzékelő szenzor" c. projekttel az Intel ISEF (Intel International Science and Engineering Fair) díját nyerte el, ennek köszönhetően részt vehet a 2018 májusában, Pittsburgh-ben megrendezendő tudományos versenyek olimpiáján. A fiatal kutatásának célja egy ferrofluidummal működő dőlésérzékelő szenzor kifejlesztése és tesztelése volt. A kifejlesztett megoldásban a vasmagot egy üvegcellába töltött ferrofluid helyettesíti, ami nanoméretű ferromágneses részecskékből és egy hordozófolyadékból álló folyékony anyag. Az így kapott eszköz egy ferrofluidum maggal ellátott differenciál transzformátor lesz. A jelenleg a piacon megtalálható MEMS (Mikro-elektromechanikai) dőlésszög szenzorok tipikus felbontása század-, illetve ezredfok körüli, tehát az elkészült szenzor pontosságban felül tudja múlni a piaci eszközök jelentős részét. Ebből adódóan felhasználási lehetőségei igen széleskörűek, leginkább az igen pontos szögmérésben segítheti a kutatók és mérnökök munkáját.

Puskás Dávid (a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja) pedig a "3D nyomtatott Holdbázis" c. munkájával elnyerte az Európai Űrügynökség (ESA) egyetlen díjnyertes számára felajánlott különdíját. Az ifjú kutató Holdbázis terve az Európai Űrügynökség ötletén alapul, eszerint a Földről odaszállított modul magába foglalna egy automatikusan felfúvódó dóm-szerkezetet, amely tartalmazná az életfenntartó rendszereket, valamint a 3D nyomtató-rovereket. A távvezérlésű mobil-nyomtatók a dómot körbeépítenék megszilárdított holdporral így a bázis megfelelő biztonságot nyújtana. A kutatás célja a 3D nyomtatással előállított bázis kivitelezhetőségének, az ötlet gyakorlatba ültetésének, valamint a követelményeknek (védelem, biztonság, gazdaságosság) való megfelelésnek a vizsgálata.

Brüsszel, 2016

Az Európa Unió által évente szervezett, legjelentősebb és legrangosabb tehetség-kutató és -kiválasztó versenyt, a Fiatal Tudósok Versenyét, melyre a világ 38 országából érkeztek fiatalok, az idén szeptember 15. és 19. között Brüsszelben rendezték meg, ahol az egyik magyar fiatal megkapta a különdíjat.

A több tízezer, 15-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2015/2016. évben megrendezett 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselte. A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette.
A négy lépcsős ifjú tudósok versenyének első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb 2-4 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.

Az idei döntőre 38 ország versenyzőit hívták meg. A brüsszeli döntőn 100 projekt közül, a 18 éves fiatal, Udvardi Péter (a budapesti XIV. kerületi Szent István Gimnázium végzős diákja) kutatómunkája részesült a különdíjban, ennek eredményeként többek között egy hamburgi kutatóintézet (XFEL - the European X-Ray Free-Electron Laser Facility) egy hétig vendégül látja Pétert. A díjat Lina Tomasella, tudós, a zsűri olasz elnöke és dr. Patrick Geeraert, az EIROFORUM egyik vezetője adta át.

Alacsony frekvenciás hangok, rezgések passzív érzékelése vagy mechanikai energiájuk elektromos feszültséggé alakítása gyakran előkerülő probléma, hiszen a környezetünkben megtalálható hangok vagy rezgések nagy része ebbe a tartományba esik. Péter projektje egy megoldást kínál erre a problémára egy olyan mikroelektro-mechanikai struktúrával (MEMS), amelynek rezonancia frekvenciája 200-300 Hz körüli, így a kérdéses tartományban nagy amplitúdóval rezgethető, amely kitérésekből származó mechanikai energiát egy piezoelektromos réteggel elektromos feszültséggé alakíthatunk. A chipet széles körben lehetne használni, fontos felhasználás lehetőség a külsőegység nélküli passzívan működő cochleáris implantátum, amely nagyban javítaná a súlyos halláskárosulásban és siketségben szenvedők életminőségét.
Milánó, 2015

Európa legjelentősebb és legrangosabb, az Unió által évente szervezett tehetség-kutató és -kiválasztó versenyét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét az idén szeptember 17. és 21. között Milánóban rendezték meg, ahol az egyik magyar fiatal megkapta a különdíjat.

A 25 ezer, 15-20 év közötti európai fiatalból kiválasztott EU-döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2014/2015. évben megrendezett 24. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny négy első díjas pályázatának készítője képviselte. A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette.

A négy lépcsős európai ifjú tudósok versenyének első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb 2-4 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.

Az idei európai döntőre 39 ország versenyzőit hívták meg. A milánói döntőn 103 projekt közül, a 20 éves fiatal, Pázmándi Zsolt Péter (a budapesti Mechatronika Szakközépiskola végzős diákja), az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban végzett kutatómunkája részesült a különdíjban, ennek eredményeként egy brit kutatóintézet (Culham Centre for Fusion Energy) egy hétig vendégül látja Zsoltot. A díjat Lina Tomasella, tudós, a zsűri olasz elnöke adta át Zsoltnak.

Zsolt projektje egy professzionális, egyben költséghatékony, nyomkövető TPC detektor építése, illetve az ehhez szükséges kiolvasórendszer, a teljes szoftver és minden egyéb elektronika megtervezése, legyártása, beüzemelése volt. A legérdekesebb lépésnek a szálak megfeszítése és elhelyezése bizonyult. A TPC-ben biztosítandó homogén elektromos teret azonos távolságra elhelyezett réz szalagokkal érte el a fiatal, amit a plexi doboz belső oldalára ragasztott rá. A réz csíkok között konstans feszültségkülönbséget biztosított egy ellenálláslánccal. Számos különböző méréssel vizsgálta a pályázó a detektor működését: a jelenlegi gázminőséggel (ezer molekulából maximum egy oxigén) 10 cm magasságig lehet detektálni a részecskéket 2 dimenzióban.
Varsó, 2014

Európa legjelentősebb és legrangosabb, az Unió által évente szervezett tehetség-kutató és -kiválasztó versenyét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét az idén szeptember 19. és 24. között Varsóban rendezték meg, ahol az egyik magyar fiatal különdíjat kapott.

A 25 ezer, 15-20 év közötti európai fiatalból kiválasztott EU-döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2012/2013. évben megrendezett 23. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselte. A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette.

A négy lépcsős európai ifjú tudósok versenyének első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb 2-3 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.

Az idei európai döntőre 36 ország versenyzőit hívták meg. A varsói döntőn 77 projekt közül a 18 éves fiatal, Rozsnyik Szabolcs (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta) a Szegedi Egyetemen végzett kutatómunkája révén különdíjban részesült, így elutazhat Grenoble-ba, az Európai Szinkroton-sugárzási Intézetbe. A díjat Lech Walesa jelenlétében a zsűri elnöke, dr. Henrik Aronsson, a Göteborgi Egyetem professzora adta át Szabolcsnak.

Szabolcs munkája során azt vizsgálta, hogy lehetséges-e egy szén nanocsövet úgy impregnálni különböző fém-oxidokkal, hogy a fémoxidok egyidejűleg fejtsék ki pozitív hatásukat. A mért eredmények bebizonyították, hogy lehetséges. A szén nanocső szinte az összes mechanikai és fizikai tulajdonságában felülmúlja a ma használt anyagok többségét. Példa: a szénnanocsövet impregnálják valamilyen fotokémiai szempontból aktív anyaggal, például TiO2-vel, és az így kapott kompozitot használják fel egy újabb kompozit gyártásában. Ezzel a módszerrel a kapott termék mechanikai tulajdonságai javulnak, valamint a szén nanocsőre felvitt fotokémiailag aktív anyag kihasználja a ráeső fény energiáját, így tisztítja valamilyen mértékben a felületet a baktériumoktól és egyéb szennyeződésektől.
Prága, 2013

Európa legjelentősebb és legrangosabb, az Unió által évente szervezett tehetség-kutató és -kiválasztó versenyét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét az idén Prágában rendezték meg, ahol a magyar tehetségek egy III. díjat és egy különdíjat nyertek el.

A 25 ezer, 15-20 év közötti fiatalból kiválasztott 126 pályázó között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2012/2013. évben megrendezett 22. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselte. A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette.

A négy lépcsős európai ifjú tudósok versenyének első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb 2-3 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.

Az idei, szeptember 20. és 25. közötti európai döntőre 37 ország versenyzőit hívták meg. A prágai döntőn 85 projekt közül a 18 éves Zsombori Balázs (Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest) "PictoVerb" c. pályázata a legjobb III. díjban (3500 euró), az ugyancsak 18 éves fiatal, Hegyesi Donát Sándor (Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen) pókerező robotja révén különdíjban részesült, így elutazhat Grenoble-ba, az Európai Szinkrotonsugárzási Intézetbe. A díjat a cseh oktatási miniszter és a Cseh Tudományos Akadémia elnöke jelenlétében Patricia Reilly, az EU kutatási biztos kabinetjének tagja adta át Balázsnak és Donátnak.

A kimagasló sikert elért PictoVerb verbális kommunikációjukban akadályozott, ill. a nyelvi nehézségekkel küzdő embereknek segítséget nyújtó program, melynek kezelése egyszerű, könnyen elsajátítható, életkortól, iskolázottságtól független. A program "ápolási", "általános életviteli" és "külső kommunikációs" szintjei a felhasználók kézügyességéhez igazodik, ugyanakkor a legalapvetőbb szükségletek kifejezése a csak vizuális információkra támaszkodók számára is használható. Magyar és angol nyelven is mobilizálható a tematikus adatbázisok szókincse, tartalma jelenleg programozói szinten tetszőlegesen bővíthető.
Pozsony, 2012

Európa legjelentősebb és legrangosabb, az Unió által évente szervezett tehetségkutató és -kiválasztó versenyét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét - a verseny történetében másodszor Közép-Európában - Pozsonyban rendezték meg.

A 25 ezer, 15-20 év közötti fiatalból kiválasztott 123 pályázó között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2011/2012. évben megrendezett 21. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny fődíjasa és két első díjas pályázatának készítője képviselte.

A négy lépcsős európai ifjú tudósok versenyének az első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb 2-3 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.

Az idei, szeptember 21. és 26. közötti európai döntőre 37 ország versenyzőt hívták meg. A pozsonyi döntőn Papp Gergely saját fejlesztésű és maga által elkészített rezonanciális-tölcsérű neodym hangszórója a verseny egyik legjelentősebb díjában, a Szlovák Szabadalmi Hivatal 2000 eurós különdíjában részesült.
Lisszabon, 2010

Az EU Fiatal Tudósok Versenyének 2010. évi döntőjét 2010. szeptember 24. és 28. között rendezték meg Lisszabonban. A 30 ezer, 15-20 év közötti fiatalból kiválasztott 125 pályázó között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2009/2010. évben megrendezett 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítői képviselték.

Az idei európai döntőre, a negyedik fordulóra, 37 országból 85 pályázat készítőit hívták meg. A lisszaboni döntőn Balassi Márton az ELTE 2. éves, a BME első éves és Horváth Dávid a BME 2. éves hallgatója által kifejlesztett "Informatikai modellezés és helyi hálózat az ökológia tanításának szolgálatában" c. szoftver I. díjat nyert, valamint részt vehetnek a jövő évi London International Youth Science Forum-on. A díjat Ms Anneli Pauli, az EU K+F főigazgató-helyettese, José Mariano Gago, tudományos technológiai és felsőoktatási miniszter és Isabel Alçada, portugál oktatási miniszter nyújtotta át.

A 7000 eurós fődíjért a fiatalok egy olyan számítógépes oktatási modellt dolgoztak ki, amely az eddigi gyakorlati tapasztalatok szerint az általános iskolától a gimnáziumokig sikerrel használható. A modell elsősorban a természettudományi, azon belül a biológia oktatás hatékonyságát növeli.

A program az eddigi számítógépes, ill. internetes rendszereknél egyszerűbb és a felhasználók részére egyidejűleg játékos és gyors tanulási lehetőséget biztosít. A nemzetközi zsűri kiemelten értékelte a program egyszerűségét könnyű használhatóságát. Akár hálózatban, esetleg interaktív táblán vagy szavazógéppel kiegészítve is alkalmazható. Külön érdeme a munkának, hogy gyakorlati változtatás nélkül bármelyik országban használható.

Ezzel az első díjjal Magyarország megerősítette előkelő 3. helyét a résztvevő 37 európai ország éremtáblázatán, amely az elmúlt 16 évben elért díjakra, ill. különdíjakra vonatkozik.
A következő, 2010/2011. évi, 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt november elején hirdeti meg a Magyar Innovációs Szövetség a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal közösen.
Párizs, 2009

Az EU Fiatal Tudósok Versenyének sorrendben 21. nemzetközi döntőjét 2009. szeptember 11. és 15. között rendezték meg Párizsban. A 30 ezer, 15-20 év közötti fiatalból kiválasztott 124 pályázó között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2008/2009. évben, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főtámogatásával megrendezett 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny két első díjas pályázója képviselte.

Az idei európai döntőre, a negyedik fordulóra, 32 országból 76 pályázat képviselőit hívtak meg. A párizsi döntőn Hunyadi Áron (1989) - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulója - III. díjat nyert.

A másik magyar fiatal, Kajtár Máté (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) "Veszélyes folyadékok biztonságos tárolása a föld alatt" c. pályamunkájával különdíjként egy szakmai tanulmányutat nyert el. A díjátadó ünnepségen részt vett többek között az EU kutatásért felelős igazgatója is.

A harmadik díjat nyert Hunyadi Áron "Synchronometer: egy új mechanikai koncepció" c. pályamunkájával érte el a kimagasló sikert.

A pályamunka két részből áll: első része a mechanikus szerkezetek (pl. kar- és zsebórák) pontosságának növelését szolgálja. Az órák pontosságát azok impulzusadó egysége, a gátszerkezet határozza meg. Áron, a  gátszerkezetben egy helyett kettő billegőt használ, azokat egymással szemben elhelyezve, amelyek egymással ellentétes irányban mozognak úgy, hogy a tömegközéppontjaik a billegő tengelyeket összekötő képzeletbeli szakasztól mindig egyenlő távolságban vannak. Összességében a szinkronbillegős gátszerkezet egyszerre teszi lényegesen pontosabbá és hosszabb életűvé az órákat. A pályamunka második része egy órakijelzés, amely a szinkronbillegőhöz hasonlóan egyaránt újdonság mind formatervezési, mind technikai szempontból. A megoldás ötvözi az analóg és a digitális órakijelzés előnyeit, és a legkisebb óráktól a legnagyobbakig alkalmazható.

Valencia, 2007

Az EU Fiatal Tudósok Versenyének 19. nemzetközi döntőjét 2007. szeptember 14. és 19. között rendezték meg Valenciában. A 30 ezer, 15-20 év közötti fiatalból kiválasztott 124 pályázó között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2006/2007. évben megrendezett 16. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázója képviselte.

Az idei európai döntőre, a negyedik fordulóra, 33 országból 81 pályázat készítőit hívták meg. A valenciai döntőn Spohn Márton (18 éves) - a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulója - a három I. díj egyikét nyerte el, valamint részt vehet az idei Nobel-díj átadási ünnepségen, Stockholmban.

A másik magyar fiatal, Buza Dániel István (a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium 15 éves tanulója) "Mozgásminta felismerése számítógép segítségével" c. pályamukájával az Európai Szabadalmi Hivatal legnagyobb elismerését kapta meg különdíjként. A díjátadó ünnepségen részt vett többek között José Manuel Silva Rodríguez, az EU K+F igazgatója is.

Az első díjat nyert Spohn Márton a "Növények kártevőkkel szembeni önvédelmének vizsgálata" c. pályamunkájával érte el a rendkívüli és kimagasló sikert.

A növények egy nagy csoportja, de különösen az ajakosvirágúak családjának tagjai képesek bizonyos vegyületek kibocsátásával kártevőiket elriasztani. A díjnyertes kutatómunka kísérletek segítségével mutatta ki ezen jelenség kémiai hátterét. A pályázó az önvédelmi funkciót ellátó vegyületcsalád, a furanolabdánok, lehetséges reakcióútjainak vizsgálata céljából kísérleteket végzett, melyek magában foglalták növényi kivonatok kromatográfiás és spektroszkópiai módszerekkel történő vizsgálatát, számítógépes modellszámításokat, valamint szövettani mikroszkópos vizsgálatokat. A számítógépes modellszámítások alapján javaslatokat állított fel az átalakulás különböző közegekben lehetséges reakcióútjaira. Ezeket a kísérleti eredményekkel összevetve, egy új elméletet dolgozott ki a furanolabdánok növény általi felszabadításának módjára.
A pályázó által megalkotott elmélet magyarázatot ad arra, hogyan tudja a növény időben koncentráltan felszabadítani önvédelmi vegyületeit, azok lassú termelődése ellenére. A kutatás eredményeinek lehetséges alkalmazási területe a nem környezetterhelő növényvédő szerek fejlesztése.

STOCKHOLM, 2006

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 18. nemzetközi döntőjét 2006. szeptember 23. és 28. között rendezték meg Stockholmban.

Az idei európai döntőre 33 országból 78 pályázat képviselőit, összesen 119 fiatalt hívtak meg. A stockholmi döntőn Tarjányi Zoltán és Vass Csaba - első éves egyetemisták - a három kiosztott II. díj egyikét nyerték, különdíjként részt vehetnek a jövő évi, kéthetes London International Youth Science Forum-on. A másik magyar fiatal, Gilyén András (budapesti Szent Margit Gimnázium) mobil telefonba telepíthető égtáj-meghatározó program c. pályamukájával az Európai Szabadalmi Hivatal legnagyobb elismerését kapta meg különdíjként. A díjátadó ünnepségen részt vett többek között a svéd oktatási miniszter és Jean-Michael Baer, az EU kutatásért felelős igazgatója.

A második díjat nyert Tarjányi Zoltán és Vass Csaba a "Diagnosztikai módszer kidolgozása az apoptózis működési hibáinak analizálására" c. pályamunkájával érte el a kimagasló sikert.
Az emberi szervezetben a sejtek élettartamát és elhalását egy bonyolult mechanizmus szabályozza. Súlyos betegséghez vezet, ha a szabályozás nem működik tökéletesen. A pályázók az ún. programozott sejthalál (apoptózis) egyik típusának zavarára dolgoztak ki sikerrel egy új diagnosztikai módszert. A kidolgozott új eljárás jól alkalmazható a gyakorlatban is. Segítségével kimutatható a sejthalál program zavara. Mindezen túlmenően a fiatal tudósjelölteknek sikerült a kidolgozott eljárást úgy felgyorsítaniuk - a jelölőanyagok nagyobb koncentrációban való alkalmazásával -, hogy a diagnózis az eddigiekhez képest jóval rövidebb idő alatt állapítható meg.

MOSZKVA, 2005

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 17. nemzetközi döntőjét 2005. szeptember 17. és 22. között rendezték meg Moszkvában.

Az idei európai döntőre 35 országból 78 pályázat képviselőit, összesen 126 fiatalt hívtak meg - akik mintegy 30 000 fiatal tudósjelölt közül kerültek ki. A moszkvai döntőn Kocsis Adrienn Nikoletta, az egyik legértékesebb elismerésben, a korábbi EU-döntőkön részt vett fiatalokból álló, ún. ALUMNI zsűri különdíjában részesült. A díjátadó ünnepségen részt vettek a politikai, gazdasági, tudományos élet vezető szereplői is, többek között Alexander Fursenko, Oroszország oktatási minisztere, Achilleas Mitsos, az EU brüsszeli K+F főbiztosa.

Kocsis Adrienn Nikoletta - a SOTE első éves hallgatója - a "Krónikusan kanülált, éber patkány kísérleti modelljének metodikai kidolgozása és alkalmazása" c. pályamunkájával nyerte el a díjat.
A díjnyertes pályázó kutatási munkája - amit a SOTE kutatólaboratóriumában végzett - az endotoxikus sokk és az oxidatív stressz keringésélettani hatásainak vizsgálatára és ezen hatások mérséklésére, kezelési lehetőségeire irányult.
Az elvégzett kutatás több szempontból is újszerűnek tekinthető: a szív- és érrendszer szabályozómechanizmusainak működéséről és az endotoxikus sokk bizonyos hatásmechanizmusairól is új adatokat szolgáltatott.
Tekintettel arra, hogy a szív- és érrendszer kórfolyamatai a világ szinte valamennyi fejlett országában a leggyakoribb megbetegedések, illetve a vezető halálokok közé tartoznak, a kutatási eredmény külön figyelmet kapott.

DUBLIN, 2004

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 16. nemzetközi döntőjét 2004. szeptember 25. és 29. között rendezték meg Írország fővárosában, Dublinban.

Az idei európai döntőre 34 országból 74 pályázat képviselőit, összesen 105 fiatalt hívtak meg - akik mintegy 30 000 fiatal tudós közül kerültek ki. A pályázatokat egy 15 tagú, nemzetközi zsűri bírálta el. A dublini döntőn Dőry Zsófia az Analog Devices, a verseny főtámogatójának különdíjában részesült. A díjátadó ünnepségen - a tavalyi budapesti EU-döntőhöz hasonlóan - részt vettek a politikai, gazdasági, tudományos élet vezető szereplői is, többek között Mary Harney, ír miniszterelnök-helyettes, Achilleas Mitsos, az EU brüsszeli K+F főbiztosa, ill. Nobel-díjas tudósok (Sir Harry Kroto, Erwin Neher) is. A díjazottakat Mary McAleese, Írország elnökasszonya fogadta hivatalos rezidenciáján.

Dőry Zsófia - a szentendrei Ferences Gimnázium tanulója - az "Elektromos teheroller-bevásárlókocsi-bicikliutánfutó (eScart)" c. pályamunkájával nyerte el a díjat. Az eScart egyszerre elektromos roller és teherszállító eszköz, három másodperccel később, pedig már hátulról tolja a biciklit. A pályázó olyan járművet alkotott, mely a legfőbb környezetbarát szállítási és közlekedési funkciókat egyesíti. Olcsó, energiatakarékos, modern és ráadásul kényelmes is. Egy elfordítható, kétállású kormánnyal a roller kézikocsivá, a kézikocsi pedig gömbcsuklóval csatlakozó bicikli-utánfutóvá alakítható. Az eScart kézikocsiként alkalmazkodik "gazdája" sebességéhez: lassításnál automatikusan fékez és megáll. A kormány alatt kesztyűtartó található, amelyben térképet, mobiltelefont, GPS-t, papírzsebkendőt, szendvicset stb. lehet tárolni. Az eScart megfelel az ergonómiai és közlekedésbiztonsági alapelveknek; vonaton, HÉV-en, mozgólépcsőn egyaránt szállítható.

Budapest, 2003

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 15. nemzetközi döntőjét 2003. szeptember 20. és 26. között rendezték meg Budapesten. A magyarországi döntőre 38 országból 76 pályázat képviselőit, összesen 113 fiatalt hívtak meg. A pályázatokat egy 12 tagú, nemzetközi zsűri bírálta el. A budapesti döntőn Németh Gábor I. helyezésben, és az EPO (Európai Szabadalmi Hivatal)-különdíjában, Nagy László II. helyezésben, míg Lukács Manuéla szintén EPO-különdíjban részesült.

A díjátadóünnepségen részt vett és beszédet mondott dr. Csillag István, gazdasági miniszter, dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke, dr. Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke, Achilleas Mitsos, az EU brüsszeli K+F igazgatója, ill. Sir H. Kroto és I. Giaever Nobel-díjas tudósok díjakat adtak át.

Németh Gábor - a szolnoki Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola tanulója - a "Plazma hangsugárzók hatékonyságának növelése" c. munkájával első helyezést ért el, ill. az EU különdíjában is részesült. A dinamikus hangsugárzók mind a zenehallgatás, mind a szórakozás terén az emberi élet fontos részévé váltak. Ezek a hangsugárzók azonban csak egy bizonyos hanghűség eléréséig fejleszthetők. Ahhoz, hogy az akusztikus hangszerek játékának, valamint a tiszta énekhangnak tökéletesebb visszaadását kapjuk, olyan közvetítőcsatornát kell alkalmazni, melyben a torzítás mértéke elhanyagolhatóan alacsony. Ezen hatás kiküszöbölésének egyik útja, ha valamilyen plazmát hozunk létre a levegőben. A plazma egy, negyedik halmazállapotbeli, ionizált gáz, mely jelen esetben, mint koronakisülés keletkezik. A mérési eredményekből (oszcillogramm) kiderült, hogy a készülék az eddigi plazma-hangsugárzóknál nagyobb teljesítménnyel, és tisztábban sugároz. További előnye, hogy szemléletesen demonstrálható vele az elméleti plazma-fizika ilyen irányú alkalmazása. A hangerősség növelésével, az átviteli sáv további szélesítésével, a hangzás tisztaságának finomításával, valamint a hatásfok javításával még tökéletesebb készüléket lehet készíteni.

Nagy László
- a Szegedi Tudományegyetem első éves hallgatója - "A Közép-Alföld cönológiája és környezetvédelme mikológus szemmel" c. pályázatával ért el második helyezést. A pályázó a közel hét éves vizsgálati periódusban, a számtalan terepbejárás eredményeképp 516 nagygombafaj több mint 1100 előfordulási adatát gyűjtötte össze Kecskemét környékén. A begyűjtött fajok között 21 olyan van, melyeket Magyarország területéről eddig még senki sem jelzett. A kiskunsági gombavilág ismeretében javaslatokat fogalmaz meg a pályázó a gombák Vörös Könyvének összeállításához, elsősorban az eddig alig kutatott nemzetségek és fajok kapcsán. Az erdőgazdálkodásban terjedő új módszer, hogy erdők telepítésekor már mikorrhizált (a fával szimbiózisban élő gombával beoltott) facsemetéket ültetnek el, így a csemete túlélési esélye nagyobb és növekedése gyorsabb. A pályázó az ilyen mikorrhizálásokhoz javasol olyan gombafajokat, melyek az Alföldön nagy elterjedésük miatt az erdőtelepítésekben perspektívikusak lehetnek. Az ilyen fajokat az egyes társulások a múlt század eleji és a mai gombavilág összehasonlításával választotta ki. Ezen összehasonlításból következtetéseket vonhatunk le a természetes társulások visszahúzódásának ütemére, okaira vonatkozóan.

Lukács Manuéla - az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának első éves hallgatója - a "Tartóváz elemekből összeszerelt kalodában szállítható építmények" c. projektjével az EU-különdíjában részesült. A hagyományos módon csomagolt szerkezeti elemeket különböző méretű és súlyú csomagként kalodában, ládában szállítják, így sérülékenyek, rakodásuk időigényes, fennáll egy-egy szerkezeti elem eltűnésének veszélye. A pályázó a probléma megoldására olyan épületszerkezetet tervezett, melyek a könnyűszerkezetes és a térelemes épületszerkezetek előnyeit ötvözik egy további új tulajdonsággal, hogy az épületek saját szerkezeti elemeikbe csomagolva szállíthatók, mely a csomagolóanyag felhasználásában jelentős megtakarítást eredményez. A kaloda jelentős előnye, hogy nagyobb távolságú szállítás során is biztonságos védelmet nyújt az épületszerkezeti elemek, épületgépészeti-, és technológiai berendezések, valamint berendezési tárgyak közúton, vasúton, hajón történő szállításánál, és az átrakodásnál. További előnye, hogy kisüzemekben is gyártható, és gyorsan összeszerelhető. Ezáltal kedvezően alkalmazható a világszerte preferált kulcsrakész létesítmények export szállítására is.

Bécs, 2002

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 14. nemzetközi döntőjét 2002. szeptember 22. és 28. között rendezték meg Bécsben. Az ausztriai döntőre 33 országból 62 pályázat képviselőit, összesen 85 fiatalt hívtak meg. A pályázatokat egy 12 tagú, nemzetközi zsűri bírálta el. A bécsi döntőn Csiky Gábor Miklós EU-különdíjban részesült, így részt vehetett a London International Youth Science Forum-on, mely tudományos tanulmányút során a világ különböző tájairól érkező fiatal tudósokkal találkozhatott, illetve részese lehetett a két héten át tartó nyári intenzív tudományos fesztiválnak. A díjátadóünnepségen - többek között - részt vett E. Gehrer osztrák oktatási miniszter, ill. Nobel-díjas tudósok is.

Csiky Gábor Miklós - a monori József Attila Gimnázium tanulója - "A százhalombattai Dunai Hőerőmű által kibocsátott szállópor egészségkárosító hatásának vizsgálata" c. munkájában kimutatta, hogy a hőerőmű környezetében levő településeken - egy kontroll településhez képest - okspecifikusnak tekinthető a légúti és rosszindulatú daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága. A vizsgálat a jellemző légúti és rosszindulatú daganatos megbetegedések egyértelműen magasabb relatív kockázatát mutatta ki azoknál a településeknél, amelyek a kőolaj elégetésekor keletkező szállópor (ROFA) fizikai jellemzői és a meteorológiai tényezők alapján valószínűsíthető ülepedési maximum zónájába esnek. A versenyző javaslatokat is tett a kibocsátási koncentráció csökkentése és a hatások monitorozása tárgyában.

Bergen, 2001

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 13. nemzetközi döntőjét 2001. szeptember 15. és 22. között rendezték meg Bergenben (Norvégia). A norvégiai döntőre 35 országból 65 pályázat képviselőit, összesen 95 fiatalt hívtak meg - akik mintegy 30 000 fiatal tudós közül kerültek ki. A pályázatokat egy 11 tagú, nemzetközi zsűri bírálta el. A bergeni döntőn Pató Bálint második díjban részesült és részt vehetett a 100. Nobel-díj átadási ünnepségen, Dévai Zoltán pedig az Európai Szabadalmi Hivatal különdíjában részesült. Az ünnepségen többek között részt vett Haakon, norvég trónörökös, ill. Sir J. Kroto (a fullerének felfedezője), Prof. G. t'Hooft (quantum fizikus), Prof. B. Mottelson (atommagok szerkezetének elmélete) Nobel-díjas tudósok is.

Pató Bálint - a Ciszterci Szent István Gimnázium (Székesfehérvár) negyedikes diákja - "A stresszfehérjék mint a mikrotrabekuláris hálózat elemei" c. munkájában felfedezte, hogy a Hsp90 stresszfehérje komplexeinek szelektív megbontásával a fehérvérsejtek lízise során megnő a citoplazma kiáramlásának mértéke. Az eredmények:
választ adnak egy húsz éve nyitott kérdésre, azáltal, hogy a stresszfehérjéket a citoplazmát rendező fehérjehálózat alapvető építő-elemeiként határozzák meg,
egmagyarázzák az emberi sejtekben levő stresszfehérjék többletmennyiségének eddig ismeretlen szerepét,
számos, széles körben használt, rákellenes hatóanyag hatásmechanizmusát írják le. A felfedezés új eszközt fog jelenteni ezen hatóanyagok még hatékonyabb fajtáinak kifejlesztésében.

Amszterdam, 2000

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 12. nemzetközi döntőjét 2000. szeptember 18. és 24. között rendezték meg Amszterdamban. Az amszterdami döntőn Guta Gábor harmadik díjban és az European Space Agency különdíjában, Hegedüs Ramón pedig az Európai Szabadalmi Hivatal különdíjában részesült. A díjkiosztó ünnepségen Philippe Busquin, az EU-kutatásokért felelős bizottsági tagja, gondolatait idézték - Európa tudományának és technológiájának jövője olyan tudós diákok kezében, jobban mondva fejében van, mint az itteni versenyzők. Az ünnepségen részt vett Sir J. Kroto (a fullerének felfedezője), Prof. G. t'Hooft (quantum fizikus), Prof. B. Mottelson (atommagok szerkezetének elmélete) és Prof. E. Neher (sejtek ioncsatornáinak funkciói) Nobel-díjas tudós is.

Guta Gábor - a Debreceni Egyetem első éves hallgatója - a sejtek elektromos működéseinek tanulmányozására fejlesztett ki olyan új és modern impulzusgenerátort, melynek relatív zaja kis kimenő jel esetén is alacsony. Nagypontosságú méréseknél elengedhetetlen követelmény, hogy a mérőrendszer saját zaja a lehető legkevésbé módosítsa a mérési eredményeket. A kísérletek által támasztott igényeknek megfelelően olyan kis feszültség- és áramértékeket kell mérni, hogy bármely, a mérés során a mérőrendszerbe bekerült, vagy ott keletkező zaj megakadályozhatja, hogy értékelhető eredmények keletkezzenek. Az új eszköz kimenőjel-értéke folyamatosan állítható nagy értéktartományban úgy, hogy méréshatár-váltás közben is biztosított a folyamatos átmenet. A készüléket számos tudományos mérésnél alkalmazták már, nagy előnye, hogy megbízható és olcsó.

Portó, 1998

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 10. nemzet-közi döntőjét 1998. szeptember 21. és 27. között rendezték meg Portóban. A portói döntőn az egyik magyar fiatal, Bernáth Gábor első díjat kapott, melyet szeptember 26-án, a portói városházán Prof. Mariano Gago tudományos és technológiai miniszter és Prof. Jorma Routti, az EU tudományos kutatásért felelős igazgatója nyújtott át.

Bernáth Gábor - a Deutsche Schule (Budapest) tanulója - által kidolgozott 3 dimenziós scannerrel könnyen hozzáférhető eszközök, úgymint videokamera, személyi számítógép, fényforrás, felhasználásával valós idő alatt (3-4 perc), 3 dimenziós, jó minőségű képet lehet alkotni. Szabálytalan alakú tárgyakat két lépésben képeznek le: (1) A felület letapogatása (mechanikusan vagy lézerrel) és a koordináták rögzítése (2) grafikus feldolgozás, képi megjelenítés pl. munkaállomással, CAD-programmal. Azonban az ehhez szükséges berendezések magas ára gátat szabott a széles körű felhasználásnak. Az új módszerrel a fenti két lépés időben nem különül el, ezért az eszköz a PC új perifériájának tekinthető. Egy videokamera forgóasztalra helyezett, fénnyel megvilágított tárgy profilját fokonként vagy félfokonként rögzíti. A videojel digitalizálása után a feldolgozóprogram, mely a módszer lelke, egyrészt javítja a képek minőségét, másrészt kiszámolja a tárgy felületén elhelyezkedő pontok koordinátáit. A három dimenziós felületet négyszögekkel fedi le. Végül a program egy szabványos VRML formátumú file-t generál. (A VRML egy szabványosított 3D leíró nyelv, az Interneten használják objektumok tárolására) A módszer nagy előnye, hogy gyors és olcsó - személyi számítógéppel rendelkezők is használhatják, és nemzetközi szinten is újdonságnak számít.

Megosztott első díjban részesült még két angol fiatal, akik az alkalikus festékek sötétben történő sárgulását vizsgálták, és feltárták a folyamat kémiai reakcióit. A nagy ipari jelentőségű felfedezést spektroszkópiai módszer alkalmazásával és szisztematikus vizsgálatokkal érték el. Két osztrák fiú pedig új sétabotot készített vakok számára ultrahangos érzékelőt alkalmazva, egyszerű módon. Kiemelkedő pályamunkák szerepeltek még a matematika, a biológia, a környezettudomány, ill. a megújuló energia-források területéről.

Milánó, 1997

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 9. nemzetközi döntőjét 1997. szeptember 9. és 14. között rendezték meg Milánóban. A milánói döntőn az egyik magyar fiatal, Ivánka Gábor a nagy elismerést jelentő harmadik díjat kapta, melyet szeptember 14-én a milánói városházán Gabriele Albertini főpolgármester és Prof. Jorma Routti az EU tudományos kutatásért felelős igazgatója nyújtott át.

Az Ivánka Gábor által készített "Matika c. matematikai játék" segítségével a 8 éven felüli gyerekek képesek papír és ceruza nélkül elsajátítani az egyenletek, egyenlőtlenségek, halmazműveletek stb. fogalmait és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat. Az oktatóeszköz 5 db dodekaéderből, 1 db oktaéderből és 1 db ikozaéderből áll. Az abszolút újdonságnak számító eredeti megoldás csökkentlátók, illetve nem látók részére is biztosítja a látókhoz hasonlóan a teljes értékű részvételt a játékban. A Matika fejleszti a kezdeményezőképességet, a gyors és logikus gondolkodást, a rivalizálást. Azáltal, hogy szerencsejáték, vonzza a gyerekeket. Mivel a szabályok rugalmasak, fejleszti a kreativitást, a feltalálói szellemet.

Helsinki, 1996

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének 8. nemzetközi döntőjét 1996. szeptember 24. és 29. között rendezték meg Helsinkiben. A döntőn Laslo Emil a nagy elismerést jelentő második díjat kapta, melyet a köztársasági elnök nyújtott át az elnöki palotában.

Laslo Emil által készített "Braille Display (BrD)", a számítógép képernyőjén levő szöveg interaktív megjelenítését biztosítja egy lapon, melyen a rendszerhez tartozó ún. vakegér mozgatható. Mágnesek segítségével az egéren elhelyezett kis gombok működésbe hozhatók, miáltal a Braille-írásnak megfelelő inger keletkezik az olvasó ujjban. Az olvasás sebességét a kéz mozgása határozza meg, ugyanúgy mint egy Braille-írással írt papírlapon. A BrD egy teljes szöveges üzemmódban levő monitor tartalmát fordítja le, megjeleníthetők ábrák is. Az eszközhöz kapcsolódó Braille-billentyűzet segítségével a szokásos billentyűzethez még nem hozzászokott gyengén látó számára is könnyű lesz az írás. A BrD segítségével a látáskárosultak a menüvezérelt programokat is könnyen fogják kezelni.

Newcastle, 1995

Az Európai Unió Fiatal Kutatók Versenyének 7. nemzetközi döntőjét 1995. szeptember 11. és 13. között rendezték meg Nagy-Britanniában. Az európai döntőre meghívott 53 pályázat képviselőit - akik 12 000 fiatal közül kerültek ki - John Major, Nagy-Britannia miniszterelnöke és Edith Cresson, az Európai Bizottság tagja is köszöntötte. A pályázatokat egy 12 tagú, nemzetközi zsűri bírálta el. A newcastle-i döntőn, ahol első alkalommal kaphattak hivatalosan is díjakat a magyar versenyzők, két harmadik díjat szereztek.

Frank Ekpar és Sós Erik által speciális "emlékező" ötvözetek felhasználásával megépített új típusú robot a hatlábú rovarok mozgását utánozza életszerűen.

Az Eberhardt Gergely által kifejlesztett program pedig megelőzi a számítógép-vírusok aktivizálódását, elterjedését. Az utóbbi fejlesztési eredmény egyébként 1995. végétől Magyarországon már forgalomban is kapható, sőt lengyelországi exportra is sor került.
Untitled Document Magyar Innovációs Szövetség

Székhely és levelezési cím:
1116 Budapest,
Fehérvári út 108-112.
2 emelet (Nádor udvar)

tel.: (061) 430-3330
innovacio@innovacio.hu
www.innovacio.hu
Készítette: VISUALIA