Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2021-07-23
Untitled Document
30. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
29. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
28. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
27. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
26. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
25. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
24. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
23. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
22. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
21. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
20. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
19. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
18. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
17. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
16. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
15. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
14. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
13. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
12. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
  30. IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY (2020/2021-Es tanév)
végeredménye

1. A bírálóbizottság 4 első, 4 második, 3 harmadik díjat ítélt oda.

2. A bírálóbizottság 11 pályázatot kiemelt dicséretben, további 44 pályázatot pedig dicséretben részesített.

3. A zsűri döntése értelmében a 2020. szeptember 17-19. között, a Salamancai Egyetem által online megrendezésre kerülő "32. EU Contest for Young Scientists" európai döntőben a következő három első helyezett pályázat képviselheti Magyarországot:
- Láthatatlan kísérő nyomában egy egzotikus csillagrendszerben
(pályázó: Balázs Gábor Gergő, Ócsai Bolyai János Gimnázium)
- Az epitheliális-mezenchimális átmenet (EMT) új, többsejtes hálózatos modelljének kifejlesztése és új, potenciális gyógyszercélpont megtalálása a hibrid-EMT-nek a modellbe építésével
(pályázó: Seitz Erik, Pannonhalmi Bencés Gimnázium)
- PenAlone
(pályázó: Radó János, Berzsenyi Dániel Gimnázium)

a 2019-20. évi hazai verseny győztes projektjei, a tavaly elmaradt európai döntő helyett, külön szekcióban, ugyancsak részt vehetnek az idei európai döntőn, úgymint:
- Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával - mély neurális hálók és mesterséges intelligencia a számítástechnikai képelemzésben
(pályázó: Ecsedi Boglárka, Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium)
- Távirányítható Marsjáró Készítése
(pályázó: Rózsavölgyi Mátyás, Perintparti Waldorf Általános Iskola és Gimnázium)
- Bronchus Protect
(pályázó: Gál Emese, János Zsigmond Unitárius Kollégium)

(A zsűri döntése végleges, fellebbezésnek helye nincs.)

4. A Magyar Innovációs Szövetség legjobb határon túli pályázónak járó ösztöndíját, a díjazott fiatalok közül Ravasz András Zoltán (Kőrösi Csoma Sándor Líceum) nyerte el.

5. Azok a kiemelkedő középiskolai tanárok, akik a legjobb, legeredményesebb projekteket konzultálták, vagy kettőnél több pályázat nevezését kezdeményezték, ill. segítették, differen-ciált, egyszeri, egyösszegű 500-800 ezer forintos díjban részesültek.

6. Azok az iskolák - külön pályázati kiírás alapján -, melyekből legalább 3 nevezést adtak be, és a beadott nevezések közül legalább kettő a 2. fordulóba jutott, differenciáltan 800-1000 ezer forintos díjban részesültek. Fontos feltétel volt, hogy a 2020-2021-es tanévben, ill. folyamatosan kreatív műhelyt vagy szakkört, klubot működtettek/működtetnek, műszaki, természettudo-mányi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területen.

7. A díjazott és a kiemelt dicséretben részesített, leglátványosabb pályamunkák 2021 őszén nyilvános bemutatásra kerülnek a Kutatók Éjszakáján. Az üzleti hasznosításra alkalmas pályáza-tok készítőit a Startup Campus program ingyenesen üzleti és startup forrásszervezési képzésben, mentorálásban részesíti.

Díjnyertes pályázatok

I. DÍJban RÉSzesÍTett PÁLyamunkák

1. Láthatatlan kísérő nyomában egy egzotikus csillagrendszerben*
Pályázó: Balázs Gábor Gergő (2003)
Iskola: Ócsai Bolyai János Gimnázium
Konzulens: Kiss László, Kalup Csilla


A feltételezés, miszerint egy különleges fedési kettőscsillag körül detektálhatunk exobolygó(k) jelenlétére utaló modulációkat, közismert. A felvetést elsősorban a NASA Kepler-űrtávcső eredményei alapozták meg, miszerint bolygók szoros kettőscsillagok körüli külső pályán is kialakulhatnak, sőt a vizsgált rendszerhez hasonló kettősök körül fedeztek már fel exobolygókat. A modulációkat egy fizikai jelenség, a fény-idő effektus segítségével detektálják, melyet először 1676-ban Olaf Römer dán csillagász alkalmazott.
A vizsgálat tárgya egy különleges kettőscsillag, melyet magyar csillagászok fedeztek fel 2015-ben. A fiatal a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csilla-gászati Intézetének, a rendszerről készült 5 évnyi (2015-2020) archív adatait elemezte. A projektmunka keretén belül a CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumában 2021. január és március között, az itt található 80 cm-es távcsővel további méréseket is készítettek számára. Az adatokat 5 lépcsőben feldolgozva, majd a fényességváltozást a fázis függvényében ábrázolva már az első görbéken szemmel látható eltérések voltak. A további görbék sorát elemezve az idő előre haladtával egyre inkább a számított időpontok előtt ment végbe egy-egy fedés.
Összesen 16 éjszakányi mérés, apertúra fotometria módszerrel való adatkinyerésével 11 általa kimért és 13, a felfedező cikkből átvett főminimum segítségével, Gábor sikeresen elkészítette a végeredmény megállapításához szükséges O-C diagrammot. Ennek alapján azt a következtetést vonta le a fiatal, hogy az eddigi adatokból társcsillag vagy exobolygó jelenléte nem állapítható meg, viszont a periódust pontosítani lehet. Az ábrázoláshoz használt program segítségével pontosan meg tudta adni, hogy a kezdőidőpont 1x10-4 nappal (8,64 másodperc), a periódus 3x10-8 nappal (‹1 másodperc) tért el a 2015-ben publikált felfedező cikkben lévő adatoktól. Ez jól mutatja, hogy a hosszabb időintervallumot átfogó mérések segítségével nagyobb pontosság érhető el.
Végeredményként sikeresen pontosított egy különleges, szubtörpe-vöröstörpe kettőscsillag periódusát, így a következő ciklusok minimumidőpontjait pontosan meg tudják határozni. Ehhez programozási, fotometriai, CCD képkészítés és képfeldolgozási módszereket alkalmazott. Hasonló csillagászati rendszerek vizsgálata az idő mérésében lehetnek segítségünkre, leginkább a Föld lassuló forgása miatti szökőmásodpercek beiktatásánál, továbbá űrtávcsövek fedélzeti óráinak pontoságát is lehet ellenőrizni földi távcsövek támogatásával.
* A pályázó a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány utazási díját is elnyerte.

2. Az epitheliális-mezenchimális átmenet (EMT) új, többsejtes hálózatos modelljének kifejlesztése és új, potenciális gyógyszercélpont megtalálása a hibrid-EMT-nek a modellbe építésével*
Pályázó: Seitz Erik (2003)
Iskola: Pannonhalmi Bencés Gimnázium
Konzulens: Csermely Péter, Nina Kunsic


A rákos metasztázisok (áttétek) kialakulását elősegítő biológiai folyamat az úgynevezett epiteliális-mezenchimális átmenet (EMT). E folyamat hálózati modelljének kiépítésével újabb potenciális gyógyszercélpontok találhatók, amelyek kezelésével a metasztázisokhoz vezető alakulási folyamat leállítható. A modellbe betáplált adatok által meghatározott kimenetet (létrejön-e az EMT avagy sem) a fiatal szimulációkkal vizsgálta.
Kutatómunkája során, Erik az epitheliális-mezenchimális átmenet új, többsejtes hálózatos modelljének kifejlesztésében vett részt. Ilyen dinamikus hálózatos modellt eddig még nem alkottak meg. Mivel a sejtek az EMT-ben is nem önállóan, hanem egymással kommunikálva működnek, a modellük a rákos metasztázisok mélyebb megértéséhez, és új gyógyszercélpontok kifejlesztéséhez vezethet el. A modellbe a saját munkájaként a hibrid EMT állapotot építette be. Ennek alkalmazásával egy új, potenciális gyógyszercélpontot, a konstitutív fotomorfogenezis 9 szignaloszóma (CSN) fehérjét tudta azonosítani.
Boole-algebra segítségével emberből származó tesztelések eredményei voltak betáplálva a modellbe, szakirodalomból. A hibrid fenotípust egy egysejtes szimulációból nyert eredmények alapján építette be a modellbe. Ezt követően pedig kétsejtes szimulációkat futtatott magas ismétlésszámmal és a biológiailag legrealisztikusabb frissítési módokkal (súlyozott általános- és random sorrend aszinkron), hogy a legpontosabb know-how eredményeket kapják. A nódusok értékétől függő serkentés vagy gátlás KI/KO perturbációkkal volt biztosítva. Olyan specifikus nódus találása volt a cél, amely kezelését követően a hibrid fenotípus epitheliálisra vált, hiszen ekkor leáll a metasztázis. A CSN nevű nódus gátlásával a kezelt hibrid sejt epitheliális fenotípusra váltott. Ebből adódóan a CSN egy új lehetséges gyógyszercélpont a rákos áttétek kialakulásának megakadályozására.
A kutatómunka során egy innovatív módszertan (többsejtes dinamikus modell kialakítása) új alkalmazásával (hibrid epitheliális-mezenchimális sejtek beépítése a többsejtes modellbe) merült fel egy új kezelési lehetőség a rákos áttétek gátlására. Ez a CSN nevű szignaloszómának a hálózatban és biológiai folyamatokban betöltött szerepének megértésével vált lehetővé. A modellt és a modellben alkalmazott szimulációkat igen széles körű és megbízható biológiai adatsorok alapján építették fel, így a kapott eredmény (CSN mint potenciális gyógyszercélpont) nagyon jó kiindulási pontja lehet célzott, proof-of-concept jellegű kísérleteknek.
* A díjat az Egis Gyógyszergyár Zrt. ajánlotta fel.

3. A mesterséges neurális hálózatok strukturális optimalizálása
Pályázó: Ecsedi Boglárka (2002)*
Iskola: Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium
Konzulens: Oláh Tibor, Magyar Bálint


A mesterséges neurális hálózatok különböző specifikus célok tekintetében nagyon hatékonyak, azonban még nem tárták fel egészen annak az okát, hogy bizonyos struktúrák miért teljesítenek jobban, mint mások. E munka célja a mesterséges neurális hálózatok hálózattudományi eszközökkel való leírása, a mély tanulás legújabb eredményeinek összefoglalása hálózattudományi szemszögből, mindezzel bizonyítva a két terület összekapcsolásának relevanciáját. A projekt célja továbbá az volt, hogy egy új optimalizálási módszer elméleti alapjait dolgozza ki, amely a komplex hálózatok fitness tulajdonságából merít ihletet.
A pályázó eredményei között három saját módszertan elméleti kidolgozása szerepel, a mesterséges neurális hálózatok skálafüggetlen hálózati topológiára törekvő, fitness által irányított háló-regularizációjának különböző megközelítései, melyek a fitness paraméter kiszámításának módjában térnek el egymástól. Az első módszer során a csomópontok eltávolításakor a hálózat pontosságában bekövetkező változást vizsgálta az eredeti hálózattal összehasonlítva. A második módszerben a fitness-vizsgálat a hálózat tanítási sajátosságain alapul, amely a forwardpass aktivációs értékei és a backwardpass gradiensei alapján történik. A harmadik megközelítés figyelembe veszi a hálózaton belüli összefüggéseket is. Az eljárás valamelyik előzőleg leírt módszerre épül, a fitness értékek kinyerése után végzik el egy előzőleg már betanított hálózaton.
A csomópontok fitness értékének ismeretében, irányított hálóregularizációt végezhetünk, meghatározva a résztvevő neuronokat, kerneleket és az összekapcsolódási mintázatukat. A kidolgozott módszerek jelentősége a tanítás utáni hálóregularizáció során érvényesül, amely során skálafüggetlen hálózati topológia kialakítására törekszenek, emiatt várhatóan egy jobban teljesítő, hatékonyabb, gyorsabb, stabilabb, robusztusabb modellt kapunk eredményül.
Ez a munka egy folyamatban lévő kutatás, melynek a következő lépése, hogy a módszerek különböző mesterséges neurális hálózati modellekkel való tesztelése által Boglárka bebizonyíthatja és alátámaszthatja, hogy valóban jobb teljesítmény érhető el a használatukkal. További célja a fitness mellett más komplex hálózati tulajdonságok vizsgálata és nemzetközi kutatócsoportokkal való további együttműködés, melynek során a módszertanok tesztelését követően további eljárásokat dolgozhatnak ki a céljaik elérése érdekében, új megközelítések és hálózati tulajdonságok vizsgálatán keresztül. A hálózattudomány és a mesterséges neurális hálózatok összekapcsolása egy új, eddig kevéssé kutatott terület és egy komoly interdiszciplináris kihívás, amely akár áttörést is eredményezhet a neurális hálózatokban, melyek hasznos eszközök az absztrakt, komplex problémák megoldásában és talán közelebb juttatnak minket a világ egyik legösszetettebb rendszerének, az emberi idegrendszernek a megértéséhez.
* A díjat az Ericsson Magyarország Kft. ajánlotta fel.

4. PenAlone
Pályázó: Radó János (2005)
Iskola: Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest
Konzulens: Gál Györgyné, Tunyogi Erika


Napjainkban egyre több digitális eszközt fejlesztenek és használnak, megjelentek a különböző elvek alapján működő digitális íróeszközök is. Az innovációs verseny során a pályázó egy digitális tollat és rajzeszközt fejlesztett, mely az összes eddigi toll működési elvétől eltérően működik. Nincs szükség speciális beviteli eszközre, tetszőleges felületen használható úgy, hogy közben nem hagy nyomot a rajzfelületen, de az írt szöveg, megrajzolt ábra valós időben megjelenik a monitoron.
A toll működésének alapja az annak hegyében elhelyezett szilícium alapú, MEMS 3D erőmérő szenzor, melyet az EK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet biztosított. Az erőmérővel meghatározható a súrlódási erő nagysága és iránya, melyből egy koordináta transzformációt követően kiszámítható a megrajzolt vonal iránya és hossza a digitális rajzlapon. Szintén az erőmérő segítségével a vonal vastagsága is beállítható annak függvényében, hogy a felhasználó milyen erővel nyomja a tollat az írófelületre.
Amikor a felhasználó a tollat elemeli a felülettől, a fiatal a tollba épített gyorsulásérzékelővel határozza meg a toll pozícióját, elmozdulását. Az írás, illetve mozgatás során bekövetkező elfordulások kezelésére egy giroszkóp szenzor is beépítésre került.
A szenzorok jeleinek kiolvasását és a jelek továbbítását egy Arduino NANO fejlesztőpanel végzi, míg a kommunikációért egy HC-05 bluetooth modul felelős. A tápellátást 4 db 190 mAh kapacitású akkumulátor biztosítja, melyek egy kapcsoló segítségével az elektronikától lekapcsolhatók. A szenzorokat és elektronikákat egy 3D nyomtatott vázba helyezte el a fiatal, melynek külső mérete az erőmérő szenzor nélkül 213 mm x 26 mm. Az erőmérő tokozását az EK MFA végezte úgy, hogy az törés esetén könnyen cserélhető legyen. Az erőmérő joystick-ját egy fémszállal meghosszabbították és egy műanyag golyót helyeztek a végére a súrlódási erő növelése érdekében.
Az adatfeldolgozást és megjelenítést egy Labview fejlesztői környezetben írt programmal oldotta meg a fiatal. A program segítségével teszteket végzett, melyekkel igazolta az elmélet működőképességét, valamint a beadási határidőig egy írott a-betűt is megrajzolt.
A részletes dokumentációban leírt további fejlesztéseket követően a toll, véleménye szerint, a piacon már megjelent okos tollakkal is felveszi a versenyt.

II. DÍJban RÉSzesÍTett PÁLyamunkák

1. SERIDRÓ - Seregély Riasztó Drón*
Pályázók: Bornemissza Ádám (2004)
Pirint Levente Ákos (2004)
Iskola: Napraforgó Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, Debrecen
Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium, Debrecen
Konzulens: Ujvári Balázs


Egy évvel ezelőtt a két fiatal megfigyelte, hogy a seregélyek milyen módszerrel szállják meg a kertjükben lévő cseresznyefát. Felvették a hangjukat és hozzáfogtak egy seregély riasztó hardver és szoftver kifejlesztéséhez.
Tájékozódtak, hogy milyen esetekben jelentenek a seregélyek nagy kárt és azt találták, hogy a gyümölcsösök mellett a szőlőben tudnak a legtöbb problémát okozni. Beszéltek a gazdákkal, akik még hagyományos riasztókkal védekeznek, de annak a hatékonyságával nem elégedettek. A seregélyek meg tudják szokni a karbidágyút, és idővel nem ijednek meg a kihelyezett műanyag sasoktól sem. A felvett hangokat először kész programmal - Audacity - elemezték, ezzel számszerűsíteni tudták, hogy a seregély hangja milyen értékekben különbözik más hangoktól. Megértették és megtanulták, hogyan kell a hangot átalakítani, hogy látszódjanak a bennük lévő frekvenciák járulékai. Kerestek példákat, hogyan lehet a hangok frekvenciáit, a spektrumot egyszerűen C nyelven saját felhasználásukra megírni. Feltárták a hangfeldolgozás titkait, és sokat megtudtak arról a folyamatról, hogy miket lehet megvalósítani egy egyszerű hangkártya adataival.
Ezután a kapott kódot képesek voltak egy kis fogyasztású IoT processzoron - Onion Omega2S - futtatni, majd olyan elrendezést készítettek, amiben egy powerbankkal táplált Onion képes terepi körülmények közt a seregélyek hangját felismerni. Megtervezték az adatbázist és egy drón vezérlőjére azt a programot, amit a seregély elriasztásához futtatni kell. Elkészítettek egy beprogramozott útvonalat és kipróbálták - a járvány miatt a kertjükben -, hogyan állna össze a rendszer. Tapasztalataikat megosztották a gazdákkal és tervet készítettek a piacra lépéshez.
* A díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ajánlotta fel.

2. Braille Comfort Pack
Pályázó: Ravasz András Zoltán (2003)
Iskolák: Kőrösi Csoma Sándor Líceum, Kovászna
Konzulens: Budai István, Szabó Levente


Jelen projekt a társadalom peremére szorult, nem látó embertársaink életminőségének javításában segítene, pontosabban abban, hogy a civilizációnk felemelkedésében fontos szerepet játszó, illetve emberi minőségünk és tudásunk segítőjeként számontartott "KÖNYVEK" olvasását számukra is elérhetővé tegyük a legszélesebb körben, a korszerűnek nevezhető COMFORT Braille eszköz segítségével.
A fiatal célja esélyegyenlőséget teremteni, amennyire lehet, egy olyan új termék létrehozásával, amely elérhető áron beszerezhető, és amely képes a vakokat segíteni a könyvek olvasásában külső segítség nélkül, illetve felolvasni a könyvet, ha épp arra van igény.
András projektjében szereplő áramkör 3 darab panelből áll, ahol mindegyik panel 8 karakterért felelős, így összeforrasztva, 24 karaktert tud kiírni egy Raspberry Pi 4 segítségével. Ez a rendszer úgy van tervezve, hogy bővíthető legyen akár 48 karakterre is. A software CV2 segítségével felveszi a képet, és pytesseract OCR segítségével kiolvassa a képből a karaktereket gombnyomásra. Szerepelnek még különböző alprogramok, amik felelősek a mondat felosztásáért, a helyes kiíratási sorrendért, és a demux és latch váltogatásért.
A projekt során sikerült egy prototípust előállítani úgy, hogy látható és értelmezhető legyen az eszköz működése. A teszt során kamerával pásztáztak egy adott szöveget, melyet tökéletesen kiírt egy, a Braille karaktereket ledekkel helyettesített teszt panel. A prototípus bemutatta az eszköz működését egy braille karakterrel, a többi pedig a tesztelésre összeállítotthoz hasonlóan működik. Extra funkcióként a fiatal beépített egy szövegolvasót is, így az eszköz használója válthat, igény szerint, olvasásról hangoskönyvre.
A rendszer lehetővé tenné az esélyegyenlőség nevében, hogy bármilyen piacon lévő könyv olvasható legyen a vakok számára is, ezzel megszűntetve a nyomtatott braille könyvektől való függőséget, amivel még papír is megtakarítható.
A terv elsősorban a magyar látáskorlátozottaknak szól, tehát a prototípus anyanyelve magyar, de bármely idegen nyelvre való adaptálás lehetséges, illetve fontos is, hiszen a piac óriási, a WHO adatai szerint a világon megközelítőleg 285 millió látássérült volt 2010-ben.

3. 3D szkenner telefonnal
Pályázó: Szőnyi Balázs (2003)
Iskola: TSZC Bánki Donát Péch Antal Technikum, Tatabánya
Konzulens: Varga István


A pályázó egy könnyen használható, olcsón és gyorsan elkészíthető, apró eszközt készített, mely személyes otthoni felhasználáskor vagy professzionális felhasználás során is hasznos társ lehet. A projekt arról szól, hogy a legtöbb mai okostelefon és tablet akár a nagyobb és drágább szkennereket is kiválthatja, egy eszköznek a segítségével. Többféle verzió is készült, de a vázat minden esetben egy, az előlapi vagy a hátlapi szenzorhoz képest 45°-os szögben álló üveg vagy tükör darab alkotja, mely így a lidar szkenner képét tükrözve, egy nagyobb és használhatóbb látószöget eredményez.
A fiatal készített többféle telefonhoz is periszkópos eszközt és a hozzá tartozó appot, amely segítségével a szkennelt tárgy bármilyen szögből könnyedén szkennelhető és a kész pontfelhő egy koppintással laptopra vagy számítógépre áthelyezhető és feldolgozható. Az eszközök az Apple ökoszisztémájába tartoznak, így az azokon/azokra való fejlesztés történt egyelőre, Swift programozási rendszerrel az Xcode szoftverben. A megoldás az AirDrop-al való privát wifi kapcsolaton való fájlmegosztással történik.
A kész 3D-s fájl megosztására való kattintással megjelennek a közeli eszközök és a kívánteszközre való koppintással azonnal át küldi a fájlt. A fájl készítése során a dotprojektornak nevezett elem egy időben több mint 30 000 db láthatatlan pöttyöt vetít ki a kívánt felületre és a TrueDepth kamera segítségével azoknak relatív pontos távolságát elmenti. Ezzel térben alkot egy pontfelhőt, melynek pontjait összekötve megkapjuk a test 3D-s modelljét. Tehát az alkalmazás megnyitásától számítva nagyjóból 2-3 kattintással eljutunk a kész, szabadon felhasználható 3D-s modellig.
A fizikai rész felépítéséhez többféle verzió is készült a pályázat keretein belül, de szinte mindegyik azonos alapokra épül. Egyes újabb telefon típusok már rendelkeznek beépített biometrikai azonosításra szolgáló pontprojektoros letapogatóval, a mobilfizetés vagy az eszköz feloldását segítve ezzel. A fiatal talált megoldást arra, hogy ezeknek a szenzornak a képét is lehessen tükrözni tükrök segítségével, a számára hasznos irányba.

4. Fejlett háromdimenziós feltérképezés
Pályázó: Fiák Ádám (2002)
Iskola: Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
Konzulens: Godó Bence


Az elmúlt évtizedben megjelent háromdimenziós letapogató eszközök képesek egy szkennelt tárgy vagy terület térbeli számítógépes modelljének létrehozására, azonban a méreteken kívül kevés információval szolgálnak, ezért a digitalizált helyszín vagy test formájának rekonstruálásán kívül limitált a felhasználásuk.
A pályázó kitűzött célja egy olyan mérőeszköz fejlesztése volt, amely számos különböző szenzorral gyűjt információt a környezetéről, majd a mért adatok alapján olyan modellt alkot, amelyen jól szemléltethetőek a begyűjtött adatok.
Az elkészült eszköz három műszerrel van felszerelve. Egy lézeres távolságmérővel a tárgyak helyzetének meghatározására, ami a felületekről visszavert fény erősségét is méri, egy infra hőmérő, amely a tárgyak hőmérsékletét méri, illetve egy RGB szenzor, amely a színek meghatározására szolgál. Ezen túl csatlakoztatható egy tetszőleges analóg szenzor is. Ezeket a szenzorokat képes a mechanika egy 360x120 fokos látómezőben szabadon elforgatni, így letapogatva a környezetét. Az eszköz jelenleg ötféle mérést képes végezni: "hagyományosat", amit a jelenlegi 3D szkennerek is, készíthet egy hőtérképet a hőmérséklet adatok alapján, szemléltetheti az analóg szenzor által mért értékeket, megadhatunk egyszerűbb képleteket a különböző adatok felhasználásával, továbbá korábbi adatok alapján képes az általa ismert anyagokat eltérő színekkel feltünteti a háromdimenziós modellen. Ehhez a visszavert fény erősségét és az anyag színét használja fel.
A már létező letapogató rendszerekhez hasonlóan, a műszer hasznos lehet régészeti ásatásokon, geológiai kutatások során, valamint egy adott terület részletes térképének elkészítésénél. Az eszköz számos műszert foglal magába, ezért elképzelhető, hogy kiválthat egyes berendezéseket, így kevesebb felszerelést kell elszállítani, fenntartani, ezzel csökkentve a költségeket. Ha olyan önvezető járműveket akarunk építeni, amelyek nem csak kiépített utakon, hanem nehéz terepeken is közlekedhetnek akkor célszerű az ezen a területen már használt 3D szkennereket felruházni az anyagfelismerés funkcióval annak érdekében, hogy a jármű eldönthesse, hol tud elhaladni és hol alkalmatlan erre a talaj. Ha a műszert egy távirányítható robotra szereljük, akkor hasznos lehet katasztrófák helyszínének felderítése során, vagy nehezen megközelíthető rendszerek karbantartási és állapot-felmérési feladatainak ellátására.

III. DÍJban RÉSzesÍTett PÁLyamunkák

1. Játékos program az olvasás megszerettetésére a 7-10 éves korosztállyal*
Pályázó: Gerencir Leon (2003)
Iskola: Szegedi Miroslav Krleža Horvát Iskolaközpont, Pécs


Ez a pályázat az olvasás megszerettetésére irányul. A Bibl.io egy történetorientált oktatójáték, melyben a tanulás csupán - mint passzív tényező - van jelen. A játék kifejezetten az általános iskola alsó osztályait célozza meg, ez lehet az a kor, amikor a gyerekeknek az olvasás még az újdonság erejével bír és felkelthető bennük iránta a vágy. A játék alaptörténete szerint a világot egy szörnyű ember fenyegeti, aki nem kevesebbet, mint az emberek legféltettebb kincsét - a tudást akarja elrabolni! A játékosok feladata ezen tudás visszaszerzése, melyet az olvasáson keresztül tudnak megtenni, végcéljuk a teljes világ feltérképezése és minden szint teljesítése.
A játék elkészítéséhez a Unity, videójáték-fejlesztő programot választotta a fiatal, sokrétűsége és könnyű kezelhetősége miatt. Fő grafikai vonalnak az úgynevezett alacsony poligon tartalmú kinézetre esett a választás, mivel ez egyrészt könnyen befogadható a gyerekek számára, másrész pedig technikailag jóval erőforrás-hatékonyabb. A grafika mellett az összhatás érdekében a hangokra is nagy hangsúlyt fektetett Leon, egy egyedi audió-zónákon alapuló rendszert dolgozott ki, hogy a gyerekek tényleg beleélhessék magukat a világba. A játékosoknak lehetőségük van elkészíteni és személyre szabni a saját karakterüket, melyhez sokféle eszköz áll a rendelkezésükre. A játék nehézsége egy adaptív rendszeren alapszik, melynek lényege, hogy a játékos a játék kezdetekor kiválasztja az életkorát, ez meghatározza az alapnehézséget, majd ez a továbbiakban a tanuló teljesítménye szerint nő vagy csökken - minden tanuló a saját képességeinek megfelelő szöveget kapja.
A szövegek igen változatosak, a kisebb korcsoport először a mesékkel ismerkedik meg, majd fokozatosan találkoznak versekkel, rövid történetekkel, novellákkal, sőt akár egy regény fejezetenként történtő megjelenítése is elképzelhető a jövő fejlesztései által. A játékos a történet során számos karakterrel fog megismerkedni, ők képzik a játék alapjait, mivel ők adják az olvasnivalókat, emellett a fejlett mesterséges intelligenciának köszönhetően a jövőben teljes értékű beszélgetőpartnerré nőhetik ki magukat.
Azonban a világ nem csak belőlük áll, a játékosok számos más érdekességgel is találkozhatnak, például állatokkal, tárgyakkal, építményekkel, ezeket egy kérdőjel jelöli, s ha a tanuló megvizsgálja őket, sok érdekes információt megtudhat. Természetesen a játék, ahol csak tudja megjutalmazza a játékost, ezt egy játékbéli fizetőeszközzel teszi meg, az aranytallérokkal. Ezek felhasználása két módon történhet meg, egyrészt a játékos vásárolhat új ruhákat, kiegészítőket - ezzel is ösztönözve őt a további játékra -, másfelől pedig az aranytallér segítségével lehet feloldani új játékbéli régiókat. A játék világa több összefüggő, ám a maga módján mégis különálló régióra van osztva ahhoz, hogy a játékos tovább tudjon haladni többet és többet kell olvasnia, de a tervek szerint ezt szórakozásként fogja megélni.
* A díjat az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés ajánlotta fel.

2. Új csontpótló anyag kifejlesztése és hatékonyságának ellenőrzése
Pályázók: Erdélyi Zsuzsanna (2006)
Kun Vanda (2005)
Iskola: Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum
Konzulens: Gábor Éva, dr. Manó Sándor, Borbélyné dr. Bacsó Viktória


A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny keretin belül a fiatalok egy olyan kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódtak, amelynek célja egy új csontpótló anyag kifejlesztése és hatékonyságának igazolása volt. A projekt jelenleg az állatkísérleti és szövettani feldolgozás fázisában tart.
A projekt részeként egy olyan, általuk felvetett innovatív eljárás kidolgozásába és kipróbálásába kezdtek, amelynek alapja, hogy a szemcsés csontpótló anyagot tartalmazó csontokról CT felvételeket készítettek, majd 3D rekonstrukciót hajtottak végre a Mimics Innovation Suite szoftver segítségével. A CT felvételeket beolvasva kijelölték a csontpótló anyagnak megfelelő sűrűségtartományt, majd azok helyét azonosították. A csontpótló szemcsék 3D modelljét a csontszövet eltávolításával kapták meg, amelynek a térfogatát a szoftverrel meghatározták. Javaslatuk alapján az aktuálisan jelen lévő csontpótló anyag térfogatának meghatározása alapján kiszámítható a felszívódott anyag aránya is, amely hipotézisük szerint összefüggésben van a csontbenövés mértékével.
Amennyiben a hipotézisüket szövettani mérésekkel is igazolni tudják, egy olyan új digitális technológiai eljárást biztosíthatnak az orvosok és fizikusok számára, amely kiválthatja a költséges és hosszadalmas szövettani elemzéseket. Az eddigi analóg folyamat leegyszerűsödik pusztán CT felvételek készítésére és azok 3D rekonstrukciójára. Ezzel nem csak pénz és idő spórolható, hanem egy, a szövettani feldolgozásnál jóval egyszerűbb, könnyen megtanulható, különösebb szakértelmet nem igénylő, ugyanakkor pontos módszer állhat rendelkezésre a csont-benövés mértékének megítélésére. Módszerükkel a gyógyítási folyamat időtartama lerövidül, hamarabb javulhat a betegek életminősége, és a folyamathoz köthető társadalombiztosítási kiadásokból is jelentősen lefaraghatnak a páciensek.

3. Bikee - a kerékpáros közlekedés új dimenziója
Pályázók: Sáska Gábor (2005)
Vankó Dániel (2006)
Iskola: Óbudai Árpád Gimnázium


A kerékpársport, illetve a kerékpáros közlekedés az utóbbi időben a környezettudatosság és a COVID-19 járvány hatására világszerte egyre növekvő népszerűségnek örvend. E két fiatal projektjének célja egy olyan kerékpárosokat támogató rendszer megalkotása volt, amely kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá és élvezetesebbé teszi a kerékpározást. A rendszer két fő részből áll: egy eszközből, valamint egy telefonos applikációból.
Az általuk tervezett és kivitelezett eszköz egy akkumulátoros energiaellátású, mikrokontroller-vezérlésű, szenzorokat és kommunikációs modult, valamint fény- és hangforrásokat tartalmazó készülék. Kialakításából adódóan a kerékpár nyeregcsövére szerelt dokkolóba illeszthető, amely gondoskodik a stabil rögzítésről és az egyszerű eltávolításról. A 3D nyomtatással készült, belső és külső légterelőkkel ellátott készülékházban az optimális helykihasználás érdekében a nyomtatott áramköri lapok "szendvics szerkezetű" elhelyezése mellett döntöttek. Az eszköz a következő elektronikai részegységekből épül fel: található benne egy 3400 mAh Li-ion akkumulátor, amely USB-C csatlakozóval bárhol könnyen és gyorsan feltölthető, nagy fényerejű RGB LED-ek, a láthatóság fokozásának (irányjelző és féklámpa) és a mért adatok vizuális megjelenítésének céljából, egy 2W-os D-osztályú erősítő és hangszóró, lehetővé téve többek között a közlekedés során szükséges hangjelzések kiadását, illetve magas szén-monoxid szint esetén az akusztikus riasztást. Továbbá megemlítendő a 3-tengelyes gyorsulásmérő, amelynek segítségével az útminőség elemzése, az esés érzékelése, illetve a féklámpa működtetése valósul meg, a PM10, PM2,5 és PM1 aeroszolokat mérő, nagy pontosságú és alacsony válaszidejű optikai szenzor, illetve a CO, NOx és talajközeli ózon koncentrációit vizsgáló érzékelők, végül pedig egy Bluetooth Low Energy kommunikációs modul.
A fiatalok funkciókban gazdag és felhasználóbarát applikációja a Google által kiadott Android Studio fejlesztői környezet használatával, Java programnyelven íródott. A funkciók pedig a következők: az eszközről érkező adatok fogadása, elemzése és a felhő alapú adatbázisba történő feltöltése; kerékpárosokra optimalizált, funkciókban gazdag térkép működtetése; gyors és megbízható geokódolás, útvonaltervezés és navigáció. Az alkalmazás szintén alkalmas a lég-szennyezettség, az útminőség és a kerékpártárolók telítettségének megjelenítésére a térkép-rétegeken. Lehetőség van az úthibák, az útlezárások, az akadályok, illetve a kerékpártárolók telítettségének és az esetleges allergének jelenlétének a visszajelzésére. Esés érzékelése esetén egy automatikus segítségkérés lehetősége lép életbe. Tartozik hozzá egy otthoni mód is, mely térképtől független felhasználói felülettel rendelkezik, kiemelt figyelmet fordítva a szálló-por és a szén-monoxid koncentráció szintjére, szükség esetén aktiválódó riasztási funkcióval.
Gábor és Dániel hisz benne, hogy a kerékpározás a jövőben további térhódításra lesz képes, ezért számos további funkció megvalósítását tervezik. Többek között céljuk egy komplex utazás-szervező rendszer készítése, és egy kormányra szerelhető kezelőszerv megalkotása is.
30. Ifjúsági Tudo-
mányos és Innovációs Tehetségkutató Verseny


Végeredmény (PDF)
A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alapból valósul meg.


FŐVÉDNÖK:
Dr. Palkovics László, miniszter, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Dr. Kásler Miklós miniszter, Emberi Erőforrások Minisztériuma

Főtámogató:
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alap

Kiemelt támogató:
Magyar Tudományos Akadémia
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége
Miniszterelnökség
Nemzeti Tehetség Program

Kiemelt szponzor:
AUDI HUNGARIA Zrt.

Jelentős támogató:
Magyar Suzuki Zrt.
B. Braun Medical Kft.
Tungsram Operations Kft.
Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.
Ericsson Magyarország Kft.
Egis Gyógyszergyár Zrt.
77 Elektronika Műszeripari Kft.
Sanatmetal Kft.

Támogató:
Innomed Medical Zrt.
NI a Virtuális műszerezésért Alapítvány
BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft.
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés


SZAKMAI-STRATÉGIAI PARTNER:
Klebelsberg Központ, Startup Campus, Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány

Médiatámogatók:
Főtámogató:
M5
Támogató:
Innotéka Magazin
Karc FM
A zsűri elnöke:
Dr. Jakab László professzor, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

A zsűri Táraselnöke:
Dr. Birkner Zoltán, elnök, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

A zsűri tagjai:
Dr. Ábrahám László, igazgató, Sensirion AG
Dr. Balázs Gergely György, területi vezető, Rolls-Royce Hungary Kft.
Dr. Bendzsel Miklós, elnök, Novofer Alapítvány
Bodnár Balázs, ügyvezető igazgató, Framatome Kft.
Bolyky János Antal, ügyvezető igazgató, Triax Üzletfejlesztési és Ingatlanhasznosítási Kft.
Ivánka Gábor, szabadalmi ügyvivő, ARINOVA Szabadalmi és Védjegy Iroda, az 1997. évi EU Fiatal Tudósok Versenyének 3. helyezettje
Gémesi Zsolt, BME inkubációs vezető
Dr. Greiner István, kutatási igazgató, Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt
Jakab Roland, ügyvezető igazgató, Ericsson Magyarország Kft.
Dr. Keserű György Miklós, professzor, Természettudományi Kutatóközpont
Kovács Zsolt, ügyvezető igazgató, Startup Campus
Kölkedi Krisztián, főosztályvezető, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Dr. Kroó Norbert akadémikus, MTA
Laufer Tamás, elnök, RacioNet Zrt.
Molnár Anna, oktató, Budapest School, a 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 1. helyezettje
Pongrácz Ferenc, ügyvezető, Tugsram Operations Kft.
Dr. Ormos Pál akadémikus, kutatóprofesszor, Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Dr. Pakucs János, ügyvezető igazgató, OT Industries, a MISZ tiszteletbeli elnöke
Prof. Dr. Pap László, akadémikus, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja
Papp László, kutató, Bécsi Orvostudományi Egyetem, a 8. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 1. helyezettje
Dr. Pomázi Gyula, elnök, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Pomezanski György, újságíró, a Felkínálom Alapítvány elnöke
Sipos Imre, elnökhelyettes, Oktatási Hivatal
Dr. Tevesz Gábor, egyetemi docenc, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Dr. Vonderviszt Ferenc, rektor-helyettes, Pannon Egyetem
Dr. Závodszky Péter, akadémikus, kutatóprofesszor, TTK Enzimológiai Intézet
Készítette: VISUALIA