Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2011-07-05
Untitled Document
34. OTIO


Pályázati felhívás
33. OTIO


Végeredmény
I. forduló
32. OTIO


Végeredmény
I. forduló
31. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
30. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
29. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
28. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
27. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
26. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
25. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
24. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
23. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
22. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
21. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
20. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
19. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
18. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
17. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
16. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
15. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
14. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
13. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
12. Ifjúsági Verseny


Végeredmény
I. forduló
  12. ORSZÁGOS IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS VERSENY (2002/2003-as tanév)
Végeredménye

1. A bírálóbizottság 2003. május 22-én megtartott ülésén 3 első, 3 második és 4 harmadik díjat ítélt oda.

2. A bírálóbizottság 38 pályázat készítőit kiemelt dicséretben részesítette

3. A zsűri döntése értelmében a 2003. szeptember 20-26. között, Budapesten megrendezésre került "15. EU Contest for Young Scientists" európai döntőben az alábbi pályázatok képviselhették Magyarországot:
Plazma hangsugárzók hatékonyságának növelése (pályázó: Németh Gábor)
A Közép-Alföld cönológiája és környezetvédelme mikológus szemmel (pályázó: Nagy László)
Mi történik a stresszelt stresszfehérjékkel? (pályázó: Vermes Ákos)
Tartóváz elemekből összeszerelt kalodában szállítható építmények (pályázó: Lukács Manuéla)

4. A díjazott, illetve kiemelt dicséretben részesített, leglátványosabb pályamunkák 2003. június 12. és 13. között nyilvános bemutatásra kerültek a Millenáris Park Fogadó Épületében az Innoforum 2003 XI. Hazai Szellemi Termék Börzén.

5. A díjazott pályamunkákat a verseny társszervezője, a Duna TV "Heuréka, megtaláltam" c. műsor szerkesztősége mutatta be.

Díjnyertes pályázatok

I. Díjban Részesített Pályamunkák

1. Plazma hangsugárzók hatékonyságának növelése*
pályázó: Németh Gábor (1984)
iskola: Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola, Szolnok


Mind a zenehallgatás, mind a szórakozás terén a dinamikus hangsugárzók az emberi élet fontos részévé váltak. Ezek a hangsugárzók azonban csak egy bizonyos hanghűség eléréséig fejleszthetők. Ahhoz, hogy az akusztikus hangszerek játékának, valamint a tiszta énekhangnak tökéletesebb visszaadását kapjuk, olyan közvetítőcsatornát kell alkalmazni, melyben a torzítás mértéke elhanyagolhatóan alacsony. Ezen hatás kiküszöbölésének egyik útja, ha valamilyen plazmát hozunk létre a levegőben. A plazma egy, negyedik halmazállapotbeli, ionizált gáz, mely jelen esetben, mint koronakisülés keletkezik. A mérési eredményekből (oszcillogramm) kiderült, hogy a készülék az eddigi plazma-hangsugárzóknál nagyobb teljesítménnyel, és tisztábban sugároz. További előnye, hogy szemléletesen demonstrálható vele az elméleti plazma-fizika ilyen irányú alkalmazása. A hangerősség növelésével, az átviteli sáv további szélesítésével, a hangzás tisztaságának finomításával, valamint a hatásfok javításával még tökéletesebb készüléket lehet készíteni.
*A díjat az MSZH ajánlotta fel.

2. A Közép-Alföld cönológiája és környezetvédelme mikológus szemmel
pályázó: Nagy László
iskola: Katona József Gimnázium, Kecskemét
konzulens: Dr. Rimóczi Imre


A pályázó a közel hét éves vizsgálati periódusban, a számtalan terepbejárás ered-ményeképp 516 nagygombafaj több mint 1100 előfordulási adatát gyűjtötte össze Kecskemét környékén. A begyűjtött fajok között 21 olyan van, melyeket Magyarország területéről eddig még senki sem jelzett. A kiskunsági gombavilág ismeretében javaslatokat fogalmaz meg a pályázó a gombák Vörös Könyvének összeállításához, elsősorban az eddig alig kutatott nemzetségek és fajok kapcsán. Az erdőgazdálkodásban terjedő új módszer, hogy erdők telepítésekor már mikorrhizált (a fával szimbiózisban élő gombával beoltott) facsemetéket ültetnek el, így a csemete túlélési esélye nagyobb és növekedése gyorsabb. A pályázó az ilyen mikorrhizálásokhoz javasol olyan gombafajokat, melyek az Alföldön nagy elterjedésük miatt az erdőtelepítésekben perspektívikusak lehetnek. Az ilyen fajokat az egyes társulások a múlt század eleji és a mai gombavilág összehasonlításával választotta ki. Ezen összehasonlításból következtetéseket vonhatunk le a természetes társulások visszahúzódásának ütemére, okaira vonatkozóan.

3. Mi történik a stresszelt stresszfehérjékkel?*
pályázó: Vermes Ákos (1984)
iskola: Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium
konzulens: Dr. Sőti Csaba, Prof. Csermely Péter


Fehérjéink funkcióját a számtalan térszerkezeti lehetőség közül kizárólag egyetlen natív szerkezet biztosítja, melyet dajkafehérjék ATP-t igénylő "tekerő" működése alakítja ki, mely a szubsztrát molekula ciklikus megragadásából, gombolyításából és elengedéséből áll. A sejtet érő számos károsító tényező a fehérjéket legombolyítja (denaturálja), így azok hajlamossá válnak az összecsapzódásra (aggregációra). A masszív fehérje-aggregátumok végső soron a sejt halálát, ismert betegségeket okozhatnak. Szerencsére dajkafehérjéink (eredeti nevükön stresszfehérjék) funkciót váltanak, a denaturálódó szubsztrátot stabilan, ATP-függetlenül megkötik, és a stresszhatás végéig tárolják. A pályázó többek között vizsgálta, hogy honnan tudja a "tekerő" dajkafehérje, hogy "tároló" stressz-fehérjévé kell változnia, képes-e a stressz elmúltával visszaváltozni, illetve mi javítja meg az elromlott dajkafehérjéket? A kísérletek modelljéül választott 90 kDa molekulatömegű stresszfehérje (Hsp90) ATP-függő tekerő és ATP-független tároló működésre egyaránt képes. A Hsp90-et patkánymájból homogenitásig tisztították, majd megvizsgálták a szerkezeti és működésbeli sajátságait. A kapott eredmények segíthetik a stresszfehérjék működésének jobb megértését és funkciójuk megőrzését, amely lehetőséget nyújthat a károsodott fehérjék felszaporodásával kapcsolatos betegségek (pl. cukorbetegség, öregedés) gyógyítására.
* A díjat a Matáv Rt. Ajánlotta fel.


II. Díjban Részesített Pályamunkák

1. Tartóváz elemekből összeszerelt kalodában szállítható építmények*
pályázó: Lukács Manuéla (1984)


A hagyományos módon csomagolt szerkezeti elemeket különböző méretű és súlyú csomagként kalodában, ládában szállítják, így sérülékenyek, rakodásuk időigényes, fennáll egy-egy szerkezeti elem eltűnésének veszélye. A pályázó a probléma megoldására olyan épületszerkezetet tervezett, melyek a könnyűszerkezetes és a térelemes épületszerkezetek előnyeit ötvözik egy további új tulajdonsággal, hogy az épületek saját szerkezeti elemeikbe csomagolva szállíthatók, mely a csomagolóanyag felhasználásában jelentős megtakarítást eredményez. A kaloda jelentős előnye, hogy nagyobb távolságú szállítás során is biztonságos védelmet nyújt az épületszerkezeti elemek, épületgépészeti-, és technológiai berendezések, valamint berendezési tárgyak közúton, vasúton, hajón történő szállításánál, és az átrakodásnál. További előnye, hogy kisüzemekben is gyártható, és gyorsan összeszerelhető. Ezáltal kedvezően alkalmazható a világszerte preferált kulcsrakész létesítmények export szállítására is.
*A díjat az MSZH ajánlotta fel.

2. Automata öntözőberendezések (konzolos)*
pályázók: Krisztián László (1984), Sepsi Gábor (1984)
iskola: Trefort Ágoston Kéttannyelvű Szakközépiskola és Gimnázium
konzulensek: Eller Nándor, Czirják Sándor


A palántanevelő házakban majdnem mindenhol kézi öntözést alkalmaznak, ugyanis a beépített vezetékes öntözési mód nem alkalmazkodik a többféle palánta különböző igényeihez. A pályázók által kifejlesztett technológiai újítás elve egy, a sátorvázra rögzített sínrendszeren, a sátor hosszára merőlegesen mozgó konzolon alapszik. Erre a konzolra erősített locsolóvezetékkel előre programozottan lehet elvégezni a feladatokat. A vezérlésről egy mikroprocesszoros kapcsolás gondoskodik. A prototípus lehetőséget nyújt munkavédelem szempontjából veszélyes növényvédő szerek egyenletes kijuttatására, ültetés előtti talajfertőtlenítésre, palánták öntözésére, akár a virágkertészet, akár a zöldségkultúrák számára. A berendezés egy 300 m2-es sátorban már megtérülő befektetésnek bizonyul.
*A díjat a Puskás Tivadar Alapítvány ajánlotta fel.

3. A harmadik agy immuncitokémiai és farmakológiai vizsgálata*
pályázó: Balasa Tibor (1984)
iskola: Bolyai János Gimnázium, Szombathely
konzulensek: Baranyai József, Dr. Gábriel Róbert


Az emlősök bélidegrendszerében a neuronok sűrűsége 3-10 ezer neuron/cm2, mely kb. megegyezik a gerincvelőben található neuronok számával, így a bélidegrendszer "harmadik agyként" is felfogható. Az elvégzett vizsgálatok igazolták, hogy a nyúl plexus myentericusában nincsenek szerotonin tartalmú, ill. termelő sejtek, ugyanakkor a plexus myentericus egyes idegi elemei mégis képesek külső szerotonin felvételére. A preparátumon kirajzolódó füzérszerű megvastagodást tartalmazó, a sima izomzatot gazdagon beidegző rostok bebizonyították, hogy a szerotonin a nyúlbélben funkcionális jelentősséggel bír. Beigazolódott, hogy a szerotonin hatását egyfelől közvetlenül a simaizomzatra, másfelől a kolinerg- és P-anyag tartalmú rostokon keresztül közvetett úton hatva fejti ki. A szerotonin jelenléte, sokoldalú hatása miatt, jelentősen csökkenti a szerotoninerg gyógyszerek mellékhatásait. A kutatások eredményei alapján lehetőség nyílik a szerotonin közvetett hatásában szerepet játszó P- és K-anyag, ill. az acetilkolin bélműködés-fokozó hatásait kiküszöbölő terápiás kezelés alkalmazására. A szerotonin bélidegrendszerben kifejtett szabályozó hatása szelektívebb és direktebb farmakoterápiát tesz lehetővé a jövő gyógyszeripari kutatásai számára.
*A díjat a Matáv Rt. ajánlotta fel.

III. Díjban Részesített Pályamunkák

1. Univerzális riasztóközpont*
pályázó: Rátkai Zoltán (1984)
iskola: Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Budapest
konzulens: Zsarkó Zoltán


Értékeink védelme érdekében fontos, hogy riasztóberendezéseket szereljük fel. Néha kevésnek mutatkozik, ha csupán a ház külső homlokzatán elhelyezett, fényt és hangot adó berendezés jelzi a behatolást, mivel nem biztos, hogy vannak a közelben, akik észlelik ezt. A megoldás, hogy a riasztóberendezés célzottan jelezze valakinek (tulajdonos, rendőrség stb.) az illetéktelen behatolást. Ennek ma egyetlen módja van: a vezetékes telefonhálózaton keresztüli riasztás, ami azonban a telefonkábel elvágásával megakadályozható. A pályázat nem csupán a mobiltelefonon-hálózaton keresztül leadható SMS-jelzést oldotta meg, hanem egy univerzális eszközt is létrehozott. A berendezés két fő egységből ál: egy központiból, amely a riasztás figyelését, az SMS küldését, a fény- és hangjelzést felügyeli és irányítja, valamint egy kezelőegységből, amelyen billentyűzet és egy RF (rádiófrekvenciás) belépőkártya-leolvasó található.
*A díjat a Matáv Rt. ajánlotta fel.

2. Helicobacter pylori kimutatása gyors ureáz-teszttel és szövettani módszerekkel; Helicobacter pylori gastritis, a beteg szubjektív tünetei és kórszövettani lelete közötti összefüggés
pályázók: Boros Major Anita (1985), Kávai Bettina (1984)
iskola: Egészségügyi Iskola, Zenta
konzulensek: Rózsa Sipos Mónika, Dr. Fenyvesi Attila


Normális savviszonyok között a gyomorban nem találhatók baktériumok. 1983-ban mutatták ki először gastritises betegek gyomornyálkahártyájának felszínén a Helicobacter pylorire (H.pylori) baktériumokat. Későbbi kutatások feltárták, hogy a világ népességének több mint fele H.pylori-fertőzött. A fertőzés tünetei a legváltozatosabbak lehetnek, a teljes tünetmentességtől a hányáson át az étvágytalanságig, egészen a gastritis kialakulásáig. Szövődményként fekély is jelentkezhet. A pályázók vizsgálataik alapján bebizonyították: hogy a gyomor biopsziás anyagból elvégzett szövettani H.pylori kimutatásnak és a gyors ureáztesztnek nagy a korrelációszintje. A biopsziás anyag sorozatmetszése és a Whatin-Starry-féle eljárás nem növelik statisztikailag jelentősen H.pylori fellelhetőségét. Alkalmazásukat a pályázat készítői pozitív gyors ureázteszt és az előzőleg negatív szövettani H.pylori lelet esetén ajánlják.

3. Önfejlesztő szoftvermegoldások*
pályázó: Jakus István (1984)
iskola: Bolyai János Gimnázium, Salgótarján


Az önfejlesztő szoftverek a mesterséges intelligencia szerves alapegységeit képező rendszerek, amelyek már túlhaladnak a tudásalapú rendszerek (KBS) megoldásain. A pályázó által kifejlesztett rendszer a programozói munka eredményeképpen kész információkat vagy más hasonló működésű rendszerektől átvett, eddig ismeretlen asszociáció párokat is képes beágyazni. Az önfejlesztő szoftvermegoldás rendszere nagy lehetőségeket kínál a felhasználók számára, amelyhez megfelelő támogatást nyújt az informatikai rendszerek fejlődése is. A pályázó dolgozatához egy kétszemélyes játékprogramot is csatolt, amely a fenti módszer segítségével dolgozik. A játék csekély mérete miatt nem használ külön adatbázisokat, hanem a memória segítségével generálja a hálózatot és a szükséges összetett eljárásokat. A szoftver egyesíti az asszociációs (önfejlesztő) szoftvertechnikát a modellel is.
*A díjat az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés ajánlotta fel.

4. A meteoridrajok keletkezésének és fejlődésének szimulációja
pályázó: Divéki Zsolt (1984)
iskola: Gimnázium, Zenta
konzulens: Szabó M. Gyula


Miért érdemes meteoritokat kutatni? A meteoritrajok magukkal hordozzák a szülőüstökösük pályaelemeinek információit, illetve anyaguk megegyezik azokéval. Egyes meteoritokról feltételezhetjük, hogy a naprendszeren kívülről jöttek, így információt kaphatunk az ottani anyagokról is.
A díjnyertes pályamunka célja a meteoritikus anyagok üstökösből való keletkezésének modellezése. A pályázó két meglevő elmélet egyesítése, és annak saját ötletekkel való kiegészítése, úgy, mint a perturbációk levezetése, a meteoritok tömegének meghatározása, mérési időpontok kiszámítása, a kidobódott meteoritok számának meghatározása stb. segítségével hozott létre saját modellt, és készített az alapján számításokat.
A modellt a Halley-üstökösön próbálták ki, és az eredmények kitűnően egyeztek a természettel.
A zsűri elnöke:
Dr. Keviczky László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke

A zsűri tagjai:
Bolyky János Antal vezérigazgató, COVENT Tőke Befektető Zrt.
Dr. Bendzsel Miklós elnök, Magyar Szabadalmi Hivatal
Dr. Csermely Péter egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem
Dr. Gordos Géza egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Dr. Havass Miklós elnök, SZÁMALK Rt.
Dr. Kemény Tamás ügyvezető igazgató, Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány
Dr. Kőhalmi Zsolt igazgató, Nemzetközi Technológiai Intézet
Dr. Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára
Dr. Matolcsy Mátyás ny. főmérnök, IKARUS Rt.
Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, ELTE
Dr. Orbán István vezérigazgató, EGIS Gyógyszergyár Rt.
Dr. Pakucs János az Olajterv Rt. ügyvezető igazgatója, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke
Pomezanski György főszerkesztő, Felkínálom Alapítvány
Sipos János helyettes államtitkár, Oktatási Minisztérium
Dr. Veress Gábor egyetemi tanár, Debreceni Egyetem
Dr. Závodszky Péter akadémikus, MTA SZBK Enzimológiai Intézet
A verseny fő támogatói:
Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány
Oktatási Minisztérium

A verseny támogatói:
Magyar Szabadalmi Hivatal
Puskás Tivadar Alapítvány
MOL Magyar Olaj- és Gázipar Rt.
MATÁV Rt.
Westel Mobil Rt.
EGIS Gyógyszergyár Rt.
Siemens Rt.
Intel Co.
Covent Ipari Tőke Befektető Zrt.
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.
SBG&K Nemzetközi Szabadalmi Iroda

Médiatámogatók:
Főtámogató:
Duna TV
Támogatók:
Világgazdaság
Magyar Nemzet
Készítette: VISUALIA