 |
Magyar Innovációs Szövetség
Székhely és
számlázási cím:
1036 Budapest,
Lajos u. 103.
Levelezési cím:
1036 Budapest,
Árpád fejedelem útja 79.
tel.: (061) 453 6572
fax: (061) 240 5625
innovacio@innovacio.hu
www.innovacio.hu
|
|
|
Szövetség hírei
Felhívjuk kedves Olvasóink figyelmét, hogy a Magyar Innovációs Szövetség Hírlevele
a nyári időszakban, a szabadságok miatt ritkábban jelenik meg.
A következő megjelenés időpontja: 2010. szeptember 7.
Innovációs statisztikák
2010. július 19-én megjelent a KSH Statisztikai Tükör innovációval foglalkozó összeállítása. Néhány fontosabb részt kiemelünk:
"...Az egy évtizeddel ezelőtti helyzettel összehasonlítva mára az innováció fogalma hazánkban is sokkal ismertebbé vált, részben annak köszönhetően, hogy a média szinte napi gyakorisággal foglalkozik a témával. Ugyanakkor még mindig érzékelhető az innováció meghatározásával kapcsolatos bizonytalanság, nem egyszer félreértés...
...A technológiai innovációs tevékenységet folytató vállalkozások aránya Magyarországon 2006-2008-ban a megfigyelt szervezetekre (az építőiparba és a kutatás-fejlesztési szakágazatba tartozó cégek nélkül) átlagosan 20,8% volt...
...Technológiai innovációt folytató cégek közé sorolhatók azok, melyek a vizsgált időszakban új terméket vagy eljárást vezettek be, illetve erre irányuló tevékenységet folytattak, de az nem járt eredménnyel (még nem fejeződött be, vagy abbamaradt)...
...Magyarországon az innovációs adatfelvétel az építőiparra és a tudományos kutatás alágazatára is kiterjed. Az előbbiben alacsony, mindössze 6,1% az innovatív vállalkozások aránya, és ez a nemzetgazdasági átlagra önmagában is kedvezőtlen hatást gyakorol, amit tovább erősít, hogy ezen a területen működik a cégek több mint egyötöde. Ezzel szemben a kutatást alaptevékenységként végző cégek kiemelten nagy hányada, 66%-a innovatív, de miután nemzetgazdasági súlyuk nem jelentős, nem tudják ellensúlyozni az építőipar okozta negatív hatást. Összességében a felmérésbe bevont vállalkozások 17,9%-a vezetett be valamilyen újdonságot, szemben az előző időszaki 17,7%-kal...
...míg a 250 fős vagy annál nagyobb cégek közel 60%-a volt innovatív 2006-2008 között, addig a közepes méretű vállalkozásoknak nem egészen egyharmada, az 50 főnél kevesebbet foglalkoztatóknak pedig 16%-a...
...a fő gazdasági ágakon belül az ágazatok jelentősen eltértek. A gyógyszergyártás területén például 60%-os volt az innovatív cégek aránya, a ruházati termékek gyártásánál alig haladta meg a 7%-ot...
...Az innováció egyik, nemzetközi összehasonlításra is széles körben használt mutatószáma a termékinnovátor vállalkozások árbevételének összetétele aszerint, hogy az új termékek forgalma az összesből milyen arányt képvisel. Az áruk, szolgáltatások újdonságfoka attól függ, hogy csak az adott cégnél nem volt korábban hasonló, vagy a piacon sem. Átlagosan az árbevétel kétharmada olyan áruk, szolgáltatások értékesítéséből származott, amelyek nem változtak az előző időszakhoz képest. Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató szervezeteknél ez az arány lényegesen magasabb, majdnem 80% volt. A piacon is újdonságnak számító termékek árbevételének részesedését a vállalkozások nagysága és ágazati hovatartozása is nagyban befolyásolta. A legalább 250 fős vállalkozásoknál ez az érték meghaladta a 23%-ot, szemben a kis cégek nem egészen 7%-ával...
Az összeállítás a http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/innovacio/innovacio08.pdf linkről tölthető le.
A Finn Statisztikai Hivatal 2006-2008-ra vonatkozó adatai szerint Finnországban a termék-, vagy eljárás innovációban részt vevő cégek aránya 43,3%. A finn adatokról részletes tájékoztatás a www.stat.fi/til/inn/2008/index_en.html oldalon olvasható.
Az Osztrák Statisztikai Hivatal szintén elkészítette a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó felmérését, amely szerint a termék-, vagy eljárás innovációban részt vevő cégek aránya 43%. További adatok a www.statistik.at/web_de/statistiken/forschung_und_innovation/innovation_im_ unternehmenssektor/index.html linken olvashatók.
Az augusztus 4-i Statisztikai Tükörből az is kiderül, hogy "kutatási és fejlesztési tevékenységre 2009-ben Magyarországon 299,2 milliárd Ft-ot (a GDP 1,15%-át) fordítottak, ami az előző évhez képest folyó áron 12,3%-os növekedést jelent. A mintegy 2900 kutatóhelyen több mint 52 ezer fő foglalkozott K+F tevékenységgel, háromnegyed részük kutatóként. A teljes munkaidőre átszámított K+F létszám közel 30 ezer fő volt, 8,7%-kal több, mint 2008-ban...
...A dinamikus növekedés alapvetően a vállalkozási szektornak köszönhető, ahol 22%-kal nőtt a K+F ráfordítás, és a létszám is..."
A ráfordítások finanszírozásában
- 46% a vállalkozásoktól,
- 42% a költségvetésből,
- 11% pedig nemzetközi forrásokból
származik.
(Letölthető a http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkutelo09.pdf oldalon.)
A MISZ levele Font Sándor bizottsági elnöknek
Egyik tagintézményünk, az Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége (AIOSZ) javaslatot jutatott el Font Sándorhoz, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökéhez, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. Törvény módosításáról. A javaslat arra vonatkozott, hogy az agrárvertikum által befizetett járulék - a kormányzati kiegészítéssel egyetemben - az agrártárca közvetlen kezelésébe kerüljön.
A Magyar Innovációs Szövetség erre reagálva Font Sándorhoz fordult levélben, melyből idézünk:
"...Szövetségünk határozott véleménye, hogy az Innovációs Alap létezése, a hazai innovációs teljesítmények növelése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, és nem támogat olyan kezdeményezést, amelyik ennek az alapnak bármilyen, előre meghatározott arányok szerinti felhasználását jelentené..."
"...Az innovatív magyar mezőgazdaság közös érdekünk, és ha az agrár szakma egy előremutató, a TTI stratégiába illeszkedő terve elkészül, akkor jó eséllyel adódik lehetőség arra, hogy az egységes Innovációs Alapból ez a terület - esetleg kiemelkedő - támogatást kaphasson!..."
A levél teljes szövege innovációs portálunk (www.innovacio.hu) Aktuális rovatában olvasható, a Szövetség állásfoglalásai között.
Az Új Széchenyi Terv vitairata
2010. július 28-án került meghirdetésre az Új Széchenyi Terv vitairata, Budapesten a Marriott Hotelben. A rendezvényen részt vett Dr. Pakucs János, tiszteletbeli elnökünk is.
Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll. Az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz esztendő alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt programot tartalmaz:
1. Gyógyító Magyarország - Egészségipar,
2. Megújuló Magyarország - Zöld gazdaságfejlesztés,
3. Otthonteremtés - Lakásprogram,
4. Vállalkozásfejlesztés - Üzleti környezet fejlesztés,
5. Tudomány - Innováció - Növekedés,
6. Foglalkoztatás,
7. Közlekedés - Tranzitgazdaság.
A Tudomány - Innováció - Növekedés fejezetben Szövetségünk 2010. február 24-i közgyűlésén készült állásfoglalásában rögzített gondolatok is figyelembevételre kerültek.
Idézet a vitairatból:
"... A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció. Társadalmi funkciója szerint az életminőség javulásának a biztosítéka, a vállalkozóknak pedig meghatározó versenyelőnyt jelent. Egy ország tudomány-, technológiai- és innovációs politikája egyrészt önálló, jól meghatározott cél- és eszközrendszer felvázolásával megfogalmazott stratégiai program, másrészt pedig alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai koncepció, amely átszövi a tervezés és a cselekvés minden elemét..."
A teljes vitairat letölthető az alábbi oldalról:
www.ngm.gov.hu/data/cms2068241/uj_szechenyiterv_vitairat.pdf
Partnerségi egyeztetés
2010. augusztus 4-én a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a MAG Zrt. partnerségi egyeztetést tartott a MAG Zrt. székházában.
A rendezvény témája az új kormányzati gazdaságfejlesztési elképzeléseknek megfelelően kialakított GOP vállalkozásfejlesztési intézkedés csomagja, a GOP 2010-es pályázati menetrendje, az augusztusban meghirdetésre kerülő GOP-2010-2.1.1/C pályázat véglegesített formájának ismertetése, valamint a MAG Zrt. új vezetésének és szakmai elképzeléseinek rövid bemutatása volt.
A rendezvényen részt vett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében Petykó Zoltán (pdf, 378 KB) , elnök, Kocsis Magdolna (pdf, 339 KB) , GFP IH főigazgató, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a MAG Zrt. képviseletében Barta E. Gyula, vezérigazgató.
Elmondták, hogy hatósági fellépés helyett egyre inkább szolgáltatói fellépést terveznek tanúsítani az irányító hatóságok részéről - figyelembe véve a jelenlegi szabályozásokat. A tavasszal lefolytatott előzetes társadalmi egyeztetés szerint a GOP-2010-2.1.1.C pályázatot alaposan átdolgozták.
A tanácskozáson a MISZ képviseletében Deme Gábor, alelnök vett részt, aki az egyeztetés hatékonyabbá tételére tett javaslatot, amelynek lényege, a teljes pályázati anyag kettébontása ismétlődő "konzerv" részekre, és egyedileg változó részekre.
A találkozó után a MISZ írásban is eljuttatta javaslatait, amelyben kérte, hogy a GOP 2010 2.1.1.C a középvállalatok pályázatait is legalább olyan mértékben részesítse előnyben, mint a kisebbekét. A középvállalatok bizonyítottan képesek a bővülésre, fejlődésre, számukra ez a pályázati konstrukció nagyon megfelelő lenne, illeszkedik a tevékenységük nagyságrendjéhez.
A MISZ május 6-án már írásban is véleményezte a GOP 2010 2.1.1.C tervezetét, többek között azt kifogásolva, hogy "nem nyújtható támogatás olyan vállalkozás számára, melynek árbevétele - település-listától függően - 10 vagy 15 %-nál nagyobb mértékben csökkent a megelőző két évben". Ez az észrevétel már beépítésre került a szövegbe, településtől függetlenül a járműipar esetében 20%-ot, egyéb iparágak esetében 15%-ot határoztak meg.
Európai KKV Szakértői Panel
A MAPEER SME (Making Progress and Economic enhancement a Reality for SMEs) EU-projekt célja azoknak a tevékenységeknek a támogatása, melyek olyan feltételeket teremtenek, hogy az európai kkv-k szívesen foglalkoznak K+F+I-vel. Végső célja növelni a kkv-k részvételét az EU kutatási programjaiban, a részvétel feltételeinek javításával és az innovációs tevékenységek akadályainak legyőzésével.
A projekt egyik tanácsadó testülete az Európai KKV Szakértői Panel (European Experts Panel on SMEs), mely a K+F+I programokban érintetteket tömöríti az EU országaiból. A panelban való részvételre a Magyar Innovációs Szövetséget is felkérték, melyet dr. Antos Lászlót, ügyvezető igazgatóját képvisel. A panelindító, első telefonkonferenciát 2010. július 13-án szervezte meg a spanyol Rose Vision S.L.
További információ a projektről: http://english.ivsz.hu/engine.aspx?page=mapeer-about
Szervezetfejlesztési projekt
Új, a hazai kis- és középvállalkozások szervezetfejlesztésével foglalkozó projektet indított a Budapesti Corvinus Egyetem AIESEC irodája Business Evolution néven.
Az AIESEC egy globális, fiatalok által vezetett non-profit szervezet, melynek célja, hogy szakmai tapasztalattal lássa el tagjait, illetve erősítse a fiatalok és a gazdasági szféra közötti kapcsolatot, Nemzetközi Szakmai Gyakornoki Programján keresztül. A program keretében többlépcsős kiválasztási és képzési folyamaton átesett, tehetséges külföldi fiatalok érkeznek hazánkba a világ minden tájáról, a vállalkozások igényének megfelelően, szinte bármely képzési területről.
A program részleteiről bővebb tájékoztatás olvasható a http://bce.aiesec.hu/ oldalon. Amennyiben részt kíván venni a programban, a feltételekkel kapcsolatban keresse Kóti Dóra, projektvezetőt a dora.koti@aiesec.net e-mail címen.
Innovációs projektgenerálás
Konferenciát tartott tagszervezetünk, a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Nonprofit Kft. (VRIC), illetve a Közép-Pannon Nonprofit Kft., 2010. július 29-én, Székesfehérváron, a KDRIÜ Nonprofit Kft. székhelyén.
A konferencián Sztojalovszky Béla, a VRIC ügyvezető igazgatója beszámolt a Baross Gábor pályázaton nyertes téma ("Innovációs projektgenerálási rendszer és metodika") megvalósításáról. Előadásában kiemelte, hogy projektgenerálás az innováció alapja. Ötletek, piaci- és társadalmi igények, gazdaságpolitikai célok, egy adott stratégiai terv innovációs része, döntéshozók felé sugallt kiírási javaslatok mind-mind kiindulásai lehetnek egy projektnek.
A hídképző szervezetek abban érdekeltek, hogy innováció-ösztönző tapasztalataikat, szellemi és fizikai erőforrásaikat összeadva egységes rendszert alakítsanak ki. Egy ilyen együttműködés megvalósításának megvizsgálására a jelenlévők szándéknyilatkozatot írtak alá.
Hegedűs Viktor, a Közép-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette a valós adatokkal működő tesztadatbázist, mely TDK, PHD és szakdolgozatokat, valamint egyéb ötleteket dolgoz fel és teszi több lekérdezési szempont szerint elérhetővé.
A jelenlevők között Párbeszéd indult az adatbázis megvalósításának tartalmi, fizikai és anyagi lehetőségeiről, valamint az üzemeltetés gazdasági hátterének a megoldásáról.
Pannon Novum 2010. évi Innovációs Díj
A Pannon Novum 2010. évi Innovációs Díj nyertesei a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a Regionális Innovációs Tanács öt éves évfordulója alkalmából megtartott jubileumi rendezvényen, ünnepélyes keretek között a röjtökmuzsaji Szidónia Kastélyban vehették át díjaikat, 2010. július 2-án.
A 2010. évi Pannon Novum Regionális Innovációs Díjat a bírálók döntése alapján egy győri spin-off cég, az ENTAL Kutatási, Fejlesztési és Tanácsadó Kft. által kifejlesztett intelligens kapu nyerte el. A díjat (és a hozzájáró kisplasztikai alkotást) dr. Molnárka Győzőnek, a győztes terméket jegyző cég ügyvezető igazgatójának dr. Rechnitzer János, a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Tanács elnöke, dr. Vadász István, az NKTH elnökhelyettese és Magyar Dániel, a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség ügyvezető igazgatója adták át.
Az ifjúsági kategória díjazottjai egy-egy okos-telefont is kaptak az elismerés mellé. Az először kiírt kategóriában a soproni Kocsis Júlia (Kézzel tapintható vezetősáv) és a győri SZEnergy Team (Napelemes autó) megosztva kapták meg a díjat.
A pályázat során az indulóknak olyan, az elmúlt két évben megvalósult innovációs projektekkel (új termékekkel, új szolgáltatásokkal, új eljárások létrehozásával, piaci bevezetésével) kellett nevezniük, amelyek számokkal alátámaszthatóan sikeresek lettek.
A május 14-ei határidőig kilenc pályázat érkezett, azok értékelését három - a nyugat-dunántúli régió K+F szférájából felkért - szakember végezte el.
|
|
|
|
|
