Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2016-06-27
Magyar Innovációs Szövetség

Székhely és levelezési cím:
1036 Budapest,
Lajos utca 103.

tel.: (061) 430 3330
innovacio@innovacio.hu
www.innovacio.hu

Szövetség hírei

Felhívjuk kedves Olvasóink figyelmét, hogy a Magyar Innovációs Szövetség Hírlevele a nyári időszakban ritkábban jelenik meg.
A következő megjelenés időpontja 2016. július 19.

MISZ választmányi és elnökségi ülés

A Magyar Innovációs Szövetség kibővített választmányi és elnökségi ülést tart 2016. június 30-án, 13 órától. Az ülés meghívott vendége Parragh László, az MKIK elnöke, aki a duális képzésről tart előadást.

MISZ-vélemény a "Fehér Könyv a nemzeti adatpolitikáról" c. anyagról

2016. június 9-én, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács felkérte a Magyar Innovációs Szövetséget is, hogy fejtse ki véleményét a "Fehér Könyv a nemzeti adatpolitikáról˝ c. anyagról. A MISZ 2016. június 15-én megküldte véleményét a Miniszterelnökségnek.

Részletek a MISZ-véleményből:

"...A téma rendkívül fontos, a gazdasági növekedésben meghatározó szerepe van. Magyarország más EU-országokhoz képest késésben van a Nyilvános Adat (Open Data), az adatkezelés nyilvánossá tétele megfelelően ösztönző feltételeinek kialakításában..."

"...Az "adatipar" a nemzet egésze szempontjából akkor tekinthető hasznosnak, ha eredményei beépülnek a kormányzat és államigazgatás működésébe (jobb kormányzás, jobb önkormányzás, jobb közigazgatás stb....), a gazdasági életbe (pl. a befektetési/ipari/mezőgazdasági, idegenforgalmi, szolgáltatási stb. döntéshozatalba), a közszolgáltatásokba (oktatás, egészségügy stb....) és az egész társadalmi közéletbe..."

"...Az Európai Bizottság tanulmánya ("Creating Value through Open Data" - "A study on the Impact of Reuse of Public Data Resources") többek között az alábbi ajánlásokat tartalmazza.
1, Az adatok nyilvánossá tétele költség-, és haszonelemzését még folytatni kell. Vagy egy minimális haszonnal bíró, vagy egy ingyenes költségmodell kidolgozása szükséges.
2, A kormányzati portáloknak nyomon kell követniük az adat újra-felhasználókat (letöltőket), milyen formátumban töltik le az adatokat, mennyit, hányszor stb.
3, Visszajelzést kell gyűjteni az adat újra-felhasználóktól a portál használhatóságáról.
4, A kormányzatnak tanulmányban célszerű felmérnie a versenyszféra adat szükségletét. 
5, Motiválni és képezni kell az adat újra-felhasználókat, a hatékonyságuk növelése érdekében.
Célszerű lenne ezeket az ajánlásokat a Fehér Könyvben a javasolt intézkedések között tételesen megfogalmazva viszontlátni..."

"...A finn Pénzügyminisztérium egy 2015 márciusában publikált "The Impact of open data - a preliminary study" című tanulmányában többek között megfogalmazza, hogy a nyilvános adatokhoz való hozzáférés biztosításának egyik igen fontos előfeltétele: ki kell dolgozni egy modellt, amely ellenőrzi és értékeli a közadatok megnyitása folyamatát, ill. a köz számára megnyitott adatokat. Figyelmet kell fordítani a fogyasztók, ill. a cégek szempontjából az adatok használhatóságára, hasznosságára. A kormányzati szereplők adatszolgáltatását értékelhetik is az adat újra-felhasználók. Fontos, hogy a megfelelő módszerekkel a kormányzat terjessze a közadatok hatékony újra-hasznosítását, ismertesse széles körben a legjobb gyakorlatokat.
Javasoljuk ezekkel a szempontokkal a Fehér Könyvben megfogalmazottakat kiegészíteni..."

"...A 29. oldal jobb alsó utolsó bekezdéséhez: valóban fontosak az egyes felsorolt adatcsoportok, de kicsit merésznek érezzük, hogy kimondja itt az anyag, hogy mely adatcsoportok rendelkeznek a legnagyobb piaci értékkel. Ez is függ ugyanis egy adott ország egyes szektorainak, adat-igények fejlettségétől stb..."

"...30. oldal első bekezdéséhez: Ha az adminisztratív terhek csökkenése a nemzeti adatpolitika legjelentősebb hatása, akkor ezt nem itt kellene kimondani először, hanem már a vezetői összefoglalóban. Az viszont valószínűnek érezhető, hogy a jelenlegi szétszabdalt, sok manuális és "félautomatikus" közigazgatási adatmenedzselést/adatkezelést tartalmazó rendszerben legalább 5000 fővel többen tevékenykednek, mint egy jól szervezett, belső interoperabilitást biztosító közigazgatásban kellene..."

"...A 31. és 32. oldalon megfogalmazott cselekvések részletes kidolgozásához is örömmel ad a Magyar Innovációs Szövetség majd kiegészítő véleményt, javaslatot..."

Véleményünk teljes szövege portálunkon, az Aktuális menüpontban, az Állásfoglalásoknál olvasható.

"Lessons learned" - Korai fázisú startup cégek inkubációja

2016. június 20-án a Digital Factory Zrt. közreműködésével megrendezésre került a "Lessons learned" - Korai fázisú startup cégek inkubációja elnevezésű konferencia, Budapesten, az Akváriumban.

A programot Dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a hazai forrásból finanszírozott pályázati kiírásokat lényegesen egyszerűbbé tették, és a korábbi évekhez képes sokkal több forrás áll rendelkezésre kutatásfejlesztési pályázatokra. Ezekhez viszont igazán innovatív projektekre és megalapozott költségvetésekre van szükség.

Valner Szabolcs, a Digital Factory Zrt. vezérigazgatója beszédében kitért arra, hogy az inkubátorok segítenek sikeresebbé tenni a kezdő vállalkozásokat, és jelentősen lerövidítik az útkeresés, validálás idejét. Az elmúlt 3 évben inkubált 32 projekt tapasztalatai alapján maga a modell működik. A következő időszakban tovább fejleszthető a startup-inkubáció módszertana azzal, hogy az inkubátorok, befektetők és a különböző tudományterületek műhelyei jól összehangolt, nemzetközileg is versenyképes projektterveken dolgoznak együtt.

A konferencián megrendezésre került beszélgetéseken az innovációs ökoszisztéma négy fő területének képviselőit ültették egy kerekasztalhoz:
- befektetők: Zsembery Levente (X-Ventures, Magyar Kockázati Tőke Egyesület Elnök), Lehoczki Gábor (Corvinus), Halász Iván (Finext), Tánczos Péter (Euroventures)
- egyetemek: Dr. Greiner István (a Magyar Innovációs Szövetség általános elnökhelyettese), Weibel Balázs (Moow.farm Kft), Bagó Péter (Pécsi Tudományegyetem), Dr. Bálint L. Bálint (QuantBio Kft), Dr. Bene Tamás (Debreceni Egyetem)
- inkubátorok, accelerátorok: Duda Ernő (Aquincum), Málnay Barnabás (WS Cofounder), Valner Szabolcs (Digital Factory)
- startupok: Terray Tamás (iMind.eu, Budapest New Tech Meetup alapítója), Langmár Péter (Lab.Coop), Kozmann György (WIWE).

A kerekasztal-beszéletéseket Valner Szabolcs, ill. Hild Imre vezette.

Mindenki egyetértett abban, hogy az ökoszisztéma jelentős mértékben javult az elmúlt években. Sokkal tapasztaltabbak lettek a vállalkozók, valamint tapasztalatot szerzett több inkubátor is, és sikeresnek bizonyultak azon projektek is, ahol az állami pénz magánbefektetéssel társult. A következő időszakkal kapcsolatban közös elvárás volt, hogy az egyetemi tudás hasznosulása gyorsabbá váljék. A kerekasztal megbeszélések során a résztvevők megosztották az elmúlt években megtanult "sikertényezőket" is.

A konferencián a Magyar Innovációs Szövetség képviseletében dr. Pakucs János, tiszteletbeli elnök és dr. Antos László, ügyvezető igazgató is részt vett.

Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform

A május 6-án, a Magyar Innovációs Szövetség részvételével megalakult Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform első munkaülésére 2016. június 16-án került sor az MTA SZTAKI központi irodaépületében. A munkaülésen a MISZ képviseletében Frischmann Gábor, alelnök vett részt.

Az esemény alapvető célja a platform gyakorlati működésének előkészítése volt. Ennek megfelelően a munkaülés fő napirendi pontjai az alábbiak voltak:
- a platform tagjainak bemutatkozása, elvárásaik ismertetése,
- a platform működési szabályzatának (SZMSZ) megvitatása,
- az induláskor megalakítandó munkacsoportok megbeszélése,
- következő lépések megbeszélése.

A közel 50 bemutatkozó (KKV-tól kezdve multinacionális nagyvállalatokig, egyetemek, szakmai szervezetek) tag az Ipar 4.0-val szemben az alábbi elvárásokat fogalmazta meg:
- versenyképesség növelése
- hatékonyság növelése
- új piacok szerzése
- emberi munka körülményeinek megváltozása
- technológiák alkalmazása
   - automatizálás, robotika
   - nagy adattömeg feldolgozása (BigData)
   - internet of Things (IoT) technológiák
   - szenzortechnológiák
   - felhő alapú számítás (Cloud)
   - folyamatok digitalizációja
   - vertikális és horizontális integráció.

A platformmal kapcsolatban az elvárások az alábbiakban foglalhatók össze:
- EU (H2020, INTERREG, stb.) és hazai pályázati monitorozás
- networking és lobby tevékenység
- szakmai tanulmányok és stratégiai programok készítése
- partnerkeresés (pl. GINOP 2.1.4 voucher program keretében)
- tematikus műhelytalálkozók
- munkacsoportok működtetése (jogi, szabványosítási, munkaügyi, adózási, K+F+I stb.)
- tudás és tapasztalat megosztás.

A platform működésével kapcsolatban Nikodémus Antal (NGM főosztályvezető) elmondta, hogy az NGM is működteti az Ipar 4.0 munkacsoportját, amelynek fő feladata a témával kapcsolatos gazdaságpolitika formálása, és természetesen a Platform működésének támogatása.

Közgyűlési jegyzőkönyv

A Magyar Innovációs Szövetség 2016. április 15-én megtartott, XXVII. rendes közgyűlésének, a hangrögzítés alapján készült jegyzőkönyve olvasható portálunkon a MISZ/Közgyűlések c. almenüben.
Készítette: VISUALIA