2013. november 14. A MISZ véleménye az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programról (EFOP)
Részletek
2013. november 14. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3.0 verziójáról
Részletek
2013. október 17. A MISZ véleménye a Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KMOP-2013-1.2.1/B) c. pályázatról
Részletek
2013. október 4. A MISZ észrevételei a Tudománypolitikai Stratégia (2014-2020) elfogadásáról szóló előterjesztésről Részletek
2013. szeptember 4. A MISZ sajtóközleménye: Egyetértés alakult ki a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázattal kapcsolatban Részletek
2013. augusztus 21. A MISZ sajtóközleménye a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú kiírással kapcsolatban Letöltés
2013. augusztus 15. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról (VEKOP)
GINOP Letöltés .xlsx VEKOP Letöltés .xlsx
2013. augusztus 14. A MISZ véleménye az "Egészségügyi ágazati szakpolitikai stratégia: Egészséges Magyarország 2014-2020, Egészségügyi Kutatás, Fejlesztés és Innováció fejezet" 2013. júliusi vázlatáról Részletek
2013. július 31. A MISZ állásfoglalása a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázat újragondolásának szükségességéről Letöltés NIH válasza Letöltés
2013. június 17. Egészségügyi KFI stratégiai tervdokumentum (kérdőív-válaszok) Letöltés
2013. május 31. Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 Részletek Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020
2013. április 16. Vélemény a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) elfogadásáról készült előterjesztés tervezetéről Részletek
2013. április 4. Vélemény a "Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020" c. tervezetről Részletek
2013. április 2. Dr. Harangozó István, regionális igazgató: Észrevételek az Észak-alföldi régió Intelligens Szakosodási Stratégiája tervezetéhez Részletek
2013. április 2. Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a "RIS3 Intelligens Szakosodás Stratégia a Nyugat-dunántúli régióban" egyeztetési változathoz Részletek
2013. január 31. Vélemény a Jedlik-tervről (Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére, 2013-2016) Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye
a Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 c. tervezetről
Általános észrevételek
A tervezet nagyon alapos felmérésen alapul, és számos jó megállapítást tartalmaz. Következtetései, javaslatai támogathatóak, de inkább elvi és stratégiai szintűek, nem készek a gyakorlati bevezetésre, csak jó irányba mutatnak. Konkrét lépéseket várnánk az anyagtól, amelyek megvalósíthatók, mint pl.:
1.) A KKV-k vezetésének vizsgához kötött oktatási költségeit le lehessen vonni az adókból. (Így jelentősen lehetne növelni a KKV szektor pénzügyi, innovációs stb. felkészültségét).
2.) Több rendszerintegrátori funkciót kellene kialakítani a "Nyitott laborok" bevezetésével és azok államilag támogatott működtetésével.
3.) Konkrét tananyagot kellene megadni, ill. beépíteni a középfokú, a szak- és a felső-oktatásba, a szükséges vállalkozási ismeretekről.
Részletes észrevételek 1.2.1 Növekedés
A KKV-k sikeressége először belföldön indul, és a sikeres KKV-k mennek külföldre. Ha a belföldi kezdeti sikeres indulást a stratégia nem kívánja honorálni, akkor kevesebb KKV jut el oda, hogy sikeres export teljesítménye legyen. Ugyanakkor nem jellemző, hogy a beszállítóként itthon sikeresek indulnának el direkt exportértékesítés felé.
Üdvözöljük az elszakadást a KKV-k esetében az ágazati szemlélettől, de
- "bizonyos ágazatok" ilyen néven történő említése azt sugallja, hogy ezeket a bizonyos ágazatokat listaszerűen lehetne felsorolni, pl. melyik ország KKV-i milyen bizonyos ágazatokban lehetnek sikeresek.
- Nevezzék el a "bizonyos ágazatokat" például réságazatoknak, réspiacoknak, hogy lehessen felsorolásuk nélkül, definíciójuk alapján támogató intézkedéseket hozni a réságazatoknak minősülő területen dolgozó sikeres cégeknek. Mert az a lényeg, hogy semelyik ország KKV-i számára nincsenek "bizonyos meghatározott" (felsorolható, listázható) ágazatok, ahol sikeresek lehetnek, hanem bármelyik országban lehetnek olyan KKV-k, amelyek bármilyen okból egy általuk kiválasztott réságazatban (egy adott termék, termékcsoport vagy adott szolgáltatás-szolgáltatáscsoport világpiacán) lesznek sikeresek.
- A "sikeres ágazatok portfóliójáról" az a véleményünk, hogy ezek nem ágazatok lesznek, hiszen egy KKV egy igazi "ágazatnak" csak egy töredékét tudja átfogni, azt legfeljebb "réságazatnak" szabad nevezni. (A réságazat, avagy réspiac definíciója az lehet, hogy az ágazatnál sokkal szűkebb, és egy szűkebb felhasználói kör teljes igényskáláját egy adott időszakban kielégítő termékek vagy szolgáltatások összessége.)
A réságazat akkor hódítható meg sikeresen egy KKV által egy szélesebb piacon (célszerűen a világpiacon), ha már az adott réságazathoz az adott időszakban tartózó teljes termékskálát vagy szolgáltatás-skálát gyártja és forgalmazza, és ezáltal ebben a réságazatban domináló szerephez jut.
Ennek a réságazatnak a portfólióját - azaz a réságazatban részt vevő termékek vagy szolgáltatások számát - növelni nem lehet cél, hiszen a siker előfeltétele volt az adott réságazat teljes portfóliójának szállítása. Helyette az ország KKV-i által összesen megdolgozott sikeres réságazatok számának bővítése lehet az országos stratégia célja.
Végül a leglényegesebb a réságazatokhoz: csak az anyag első, leíró szakaszába került be a gondolat, a cselekvéseknél teljesen hiányzik!
Az exportálás kialakulásának a 12. oldalon leírt tudatos folyamata általában nem jellemző a KKV-ra.
A 13. oldal tetején leírt diagnózis jó, akárcsak a hiányosságok megszüntetésére irányuló cél.
Mindezeket azokra a KKV-kra célszerű kiemelten alkalmazni, melyek
- jó "érzékkel, megérzéssel" választották ki az első terméket, azután a másodikat,
- a megvalósuló termékek aránya az elhalókhoz képest belföldön már jó,
- megfelelnek annak a kritériumnak (bizonyítani tudják), hogy termékeik egy réspiacot kitölteni alkalmasak.
A gazellákra való odafigyeléssel nagyon egyetértünk. A tervezet a 16-17. oldalon a gazellákkal kapcsolatban helyes stratégiai célokat fogalmaz meg. Véleményünk szerint gazellák kialakulnak az export, a beszállítói és a rés-ágazatokban működő KKV-k között is. Helyesen állapítja meg az anyag, hogy a gazellává válásban az államnak a támogató környezet kialakításában van szerepe, pl. kezdeti adókedvezmények. De erről ne csak a helyzetelemzésben legyen szó, hanem a célkitűzéseknél is.
Nagyon helyes az a megállapítás, hogy gazellák esetében nem azonosíthatóak sikeres régiók, iparágak - a gazellák ott szeretnek lenni, ahol a be- és kilépési korlátok alacsonyak, és az üzleti klíma megfelelő.
Azzal a megállapítással ugyanakkor nem értünk egyet, hogy csak az export és beszállítói teljesítmények esetében tekinthető a siker útjának a KKV-k képességeinek fejlesztése. - a gazellák esetében a képességek fejlesztése ugyanúgy kell a sikerhez.
1.2.2 KKV-k foglalkoztatási szerepe
A 26. oldalon a következőket olvasható: "A technológiai innovátor és a jó menedzser általában nem ugyanaz a személy, a siker érdekében kommunikálniuk kell egymással."
Az a tapasztalatunk, hogy a KKV-k fejlődésének első szakaszában, az első három évben, bizonyosan nincs lehetőség ennek a két funkciónak a szétválasztására. Azok a KKV-k lesznek sikeresek, azok válnak gazellává, amelyeknél a technológiai innovátor egyben jó menedzser is. Azok tudnak viszont a fejlődés következő lépcsőjénél - kb. 50 főt elérve - még tovább fejlődni, melyek ebben a fázisban a két funkciót szét tudják választani, mégpedig úgy, hogy a siker érdekében a két személy kommunikáljon egymással. Ez egy nehéz feladat, erről helyesen esik szó az anyag végén, az intézkedéseknél is.
Alapvetőnek tartjuk tehát a leendő KKV-k vezetését oktatással arra felkészíteni, hogy először innovátor voltuk mellett legyenek vezetők is, de egy ponton képesek legyenek átadni a vezetést kifejezetten az erre területre képzett menedzsernek.
Az anyag helyesen állapítja meg a 26. oldalon: "A vállalkozásismereti kurzusok többségét üzleti és gazdasági tanulmányok keretében kínálják, így a természettudományi és műszaki végzettségűek az esetek jelentős részében jelenleg nem is célcsoportjai ezeknek a programoknak."
Kiemelten fontos lenne, hogy a vállalkozásismereti programok célcsoporjaivá váljanak a műszaki végzettségűek is.
1.2.3 Adminisztrációs terhek: "partner" állam szerep szükségessége
Nagyon üdvözöljük a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére tett javaslatot is (29-30. o).
3.2.1 Növekedési potenciál
A differenciált vállalatfejlesztés alatt szerepel a szegmensalapú támogatási rendszer - a szegmenstől független réspiacot is meg kellene említeni.
Az 54. és 55. oldalon olvasható, hogy "javasol eszközöket a növekedésorientált kisvállalatok, az innovatív kezdő vállalkozások, az innoválni és növekedni képes középvállalatok, valamint az innovatív beszállító KKV-k számára."
Ebbe a felsorolásba is kérjük, hogy kerüljenek be a réspiacokon dolgozó KKV-k.
Differenciált vállalkozásfejlesztés (55. o.):
Javasoljuk, hogy a célzott támogatásnak legyen alapja, az említetteken kívül, a réspiaci megjelenés, későbbi fázisban a réspiaci siker.
Az 55. oldalon az üzleti klaszterek szerepét és jelentőségét a KKV-k fejlődésének szempontjából alapvetőnek találják, holott mi azt látjuk, hogy a KKV-k tipikusan nem szeretnek klaszteresedni, félnek a klaszteren belüli konkurenciától, és egyéb céljaik fontosabbak számukra.
A 66. oldalon szereplő összefoglaló célfából is hiányzik a réspiaci KKV. Továbbá hiányzik a 68. oldalon ábrázolt differenciált vállalkozás-fejlesztésből is.
