Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
utolsó frissítés: 2013-02-04
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2013. november 14.
A MISZ véleménye az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programról (EFOP)
Részletek

2013. november 14.
A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3.0 verziójáról
Részletek

2013. október 17.
A MISZ véleménye a Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KMOP-2013-1.2.1/B) c. pályázatról
Részletek

2013. október 4.
A MISZ észrevételei a Tudománypolitikai Stratégia (2014-2020) elfogadásáról szóló előterjesztésről
Részletek

2013. szeptember 4.
A MISZ sajtóközleménye: Egyetértés alakult ki a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázattal kapcsolatban
Részletek

2013. augusztus 21.
A MISZ sajtóközleménye a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú kiírással kapcsolatban
Letöltés

2013. augusztus 15.
A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról (VEKOP)
GINOP
Letöltés .xlsx
VEKOP
Letöltés .xlsx

2013. augusztus 14.
A MISZ véleménye az "Egészségügyi ágazati szakpolitikai stratégia: Egészséges Magyarország 2014-2020, Egészségügyi Kutatás, Fejlesztés és Innováció fejezet" 2013. júliusi vázlatáról
Részletek

2013. július 31.
A MISZ állásfoglalása a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázat újragondolásának szükségességéről
Letöltés
NIH válasza
Letöltés

2013. június 17.
Egészségügyi KFI stratégiai tervdokumentum (kérdőív-válaszok)
Letöltés

2013. május 31.
Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020
Részletek
Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020

2013. április 16.
Vélemény a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) elfogadásáról készült előterjesztés tervezetéről
Részletek

2013. április 4.
Vélemény a "Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020" c. tervezetről
Részletek

2013. április 2.
Dr. Harangozó István, regionális igazgató: Észrevételek az Észak-alföldi régió Intelligens Szakosodási Stratégiája tervezetéhez
Részletek

2013. április 2.
Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a "RIS3 Intelligens Szakosodás Stratégia a Nyugat-dunántúli régióban" egyeztetési változathoz
Részletek

2013. január 31.
Vélemény a Jedlik-tervről (Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére, 2013-2016)
Részletek

A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a Jedlik-tervről (Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére, 2013-2016)

Általános észrevételek
Mindenekelőtt annak a véleményünknek szeretnék hangot adni, hogy egy ilyen hosszú dokumentumot nem szabadna stratégiának hívni, mivel a közel 200 oldalas törzsanyag és a 49 oldalas melléklet meghaladják egy stratégiaként kezelhető, áttekinthető anyag terjedelmét.
Az anyag az SZTNH működésével kapcsolatos részleteket (működési feltételek stb.) is tárgyal, amely nem a nemzeti stratégiába való. Sok esetben vannak kiemelve olyan kormányhatározatokra történő utalások, melyek 2012 decemberére való ígérteket tartalmaznak, így ezeket javasoljuk felülvizsgálni az anyagban. Több helyen az EU szabály-tervezetekre hivatkoznak és részletesen kiemelik, milyen státuszban van az adott téma, egy stratégiai dokumentumban nem tartjuk helyén valónak ilyen részletek szerepeltetését.

A tervezet jól azonosítja a szellemi tulajdon és innováció napjainkban fennálló jelentőségét, azt nemzeti és gazdaságpolitikai kitörési pontként meghatározva egyben, de nem ad egyértelmű magyarázatot arra, hogy miképp jelenthet a szellemi tulajdon védelmének fokozása nemzetgazdasági szinten kitörési pontot. (A dokumentum ezzel összefüggésben megfogalmazza, hogy a potenciális szabadalmi oltalmat igénylő bejelentők körének szélesítése kívánatos, megoldási javaslatokat erre azonban nem ad, ebben a tekintetben nem tartjuk kielégítőnek pl. egy esetleges cégeljárás keretében a jogi lehetőségre történő figyelem felhívást, vagy az tudásszint növelését mint motivációt.)
A tervezetből ugyanakkor annak magyarázata sem olvasható ki egyértelműen, hogy a szellemi tulajdonjogra vonatkozó védelem megszerzésének, illetőleg a jogvédelmi eszközök kiterjesztésének fokozása önmagában valóban alkalmas-e nemzetgazdasági fordulat elérésére. Másképp megfogalmazva tehát a szellemi tulajdonjog hatékonyabb védelme szükséges, de feltételezhetően nem elégséges feltétele a tervezet által középtávon kitűzött nemzetgazdasági céloknak.

A Jedlik terv 4 fő alappilléren nyugszik: iparjogvédelemmel a nemzetgazdaság felemelkedéséért, szerzői joggal a kreatív iparágak fellendüléséért, szellemitulajdon-védelem a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák szolgálatában, és a szellemitulajdon-védelmi intézményi teljesítőképesség fokozása a nemzeti érdekek mentén.
Ezen alappillérek hatása azonban nem azonos mértékű hazánk fejlődése szempontjából. Helyesnek tartjuk, hogy ez tükröződik az anyag releváns fejezeteinek terjedelmében, azaz az első kapja a hangsúlyos szerepet. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a stratégiai célkitűzések meghatározásakor és a cselekvési program kidolgozásakor (a mit és hogyan kérdése) a szellemi tulajdon területén is figyelembe kell vennünk az EU-ba történő beágyazódásunkat, mely jelentősen szűkíti a potenciális mozgásteret.

Részletes észrevételek
Az anyag rendkívül nagy terjedelemben elemzi a jelenlegi helyzetet hazánkban és a világban, és egy, a területen járatlan ember számára talán szükséges is ez. Mindazonáltal a tervet vélhetően olyan értő közönség fogja átolvasni, mely rövidebb leírásból is értené a helyzetet. A helyzetelemző munka egyébként rendkívül jó minőségű, és (túl) részletes áttekintést ad. Érdekes ugyan, hogy licenc adás tekintetében milyen előkelő helyen állunk (21. oldal), ugyanakkor ennek az adatnak a stratégia összeállítására gyakorolt hatása elhanyagolható. (Az előkelő helyezés egyébként azt is jelenti, hogy az elérhető gazdasági előnynek csak egy kis töredéke csapódik le az innovátornál (az országban), az értékteremtő folyamat maga másutt valósul meg.)

Az innovációk gazdasági elemzésénél kijelenthető, hogy hazánk egy itt megszülető és jelentősnek mondható megoldás vagy mű számára elhanyagolható piac, így sokkal fontosabb lenne annak külföldi tulajdonvédelmi helyzetének javítása, mint a hazai (egyébként kielégítő) helyzetének. Ebben a kontextusban a stratégia fő elemének kellene lennie a külföldi jogszerzés és külföldi jogvédelem biztosításának támogatása (a már létező 8 hónap időtartamú pályázaton túl), mely ugyan több helyen említésre kerül, de véleményünk szerint nem elég hangsúlyosan. (Hiányoljuk pl. annak modellszerű gyakorlati bemutatását, folyamatát, hogy a nagyobb európai piacon való oltalomszerzés könnyített jogi lehetősége milyen módon járhat együtt annak nemzetgazdasági szintű koordinálásával, segítésével, amelyet ez a feladat a vállalati oldalon humán-erőforrás és költségszinten teherként jelent.)

Természetesen joggal merülhet fel az a reakció a fenti kijelentésre, miszerint ez nem a nemzeti hatóság feladata, és ezzel egyet is értünk. Ugyanakkor, ha a nemzeti hatóság dokumentumot jelentet meg a szellemi tulajdon védelmének nemzeti stratégiájáról, akkor annak minden olyan eszközt tartalmaznia kell, amely a fenti címhez kapcsolódik. Különben csak az SZTNH stratégiája lesz, és nem a nemzeté. Az is nyilvánvaló, hogy az SZTNH befolyása a Kormányzat döntéshozóira ezen a területen lényegesen nagyobb, mint az érintett piaci szereplőké.

Habár az Egységes Hatályú Európai Szabadalom jelen dokumentumban mint pozitív példa jelenik meg, hadd emlékeztessünk itt arra, hogy a hozzá szorosan kapcsolódó bíráskodási rendszer jelentős problémákat fog okozni a hazai szellemi tulajdonnal "érintett" gazdasági egységeknél, így ezek kezelése, vagy legalább azok megfontolása is meg kéne jelenjen a stratégiában. A hazai divízió létrehozása mint cél jelentős siker lenne, de a fellebbviteli fórum mindenképpen külföldön lenne, az ahhoz tartozó költségekkel.

Az iparjogvédelemmel kapcsolatos oktatás-képzési elképzelések támogatandók. A kis- és középvállalkozások (kkv) esetében azonban nem elégséges az oktatás. Szükséges a KKV-k tevékenységének iparjogvédelmi szempontból történő nyomon követése, azok kiszolgálása és célzott támogatása is. Megfelelő profitábilis ösztönzők hiányában nem biztos, hogy a hozzá fűzött reményeket képes beváltani a tervezet

Megjegyezzük, hogy az elsősorban hazai piacra fejlesztő cégek a magyar kereslet szűkössége okán egészségtelen arányban nem a piaci bevételekből, hanem különböző típusú pályázati forrásokból igyekeznek fenntartani magukat. Ez akkor is így van, ha kiváló, egyébként piacképes terméket állítanak elő, de az innovációjukat nem képesek hosszú távon piaci alapon gyümölcsöztetni.
Megfontolandó ezért, hogy miképpen biztosítható a hasonló típusú innovatív célkitűzésekkel is rendelkező vállalkozások vonatkozásában a finanszírozásukban közreműködő szervezetek útján történő tájékoztatás. A vállalkozások ugyanis mindennapi működésük során kapcsolatban állnak olyan véleményformáló és tudásközvetítő szervezetekkel - értve ez alatt különböző szövetségeket, klasztereket, közreműködő szervezeteket, kockázati tőke társaságokat, oktatási intézményeket - amelyeken keresztül, illetve bevonásuk segítségével volna biztosítható az oltalmazott termék kifejlesztéséhez szükséges tőkén túl az innováció oltalmát is megteremtő megfelelő szakértelem is.

Fejleszteni szükséges továbbá nemcsak a KKV-k, hanem a nagyvállalatok esetén is a szellemi termékek értékének meghatározási módszertanát és ezt oktatni is szükséges, ezzel elősegítve a K+F+I tevékenység elismerését.
A közpénzen létrehozott szellemi termékek értékesíthetőségét támogató javaslatok teljes mértékben támogatandók. Ugyanez igaz a PPH-val kapcsolatos tervekre.

Statisztikailag kimutatható, hogy javult az egyes ügyek átfutási ideje az SZTNH-ban, azonban még mindig vannak kirívó esetek. Érdemes lenne bevenni a "stratégiába", hogy a már piacon lévő termékekkel kapcsolatos, vagy azokra vonatkozó bejelentések, ügyek elbírálásánál a Hatóság különös figyelemmel jár majd el mind a minőség, mind a sebesség tekintetében.

A K+F+I kapcsolatokat és az ehhez kapcsolódó szellemi tulajdon védelmét alaposan taglalja az anyag, de a szükséges erőforrásoknál nem emelik ki, hogy a tudományos kutatói (egyetemi és ipari) bázis megléte és erősítése nélkül nehezen képzelhető el javulás az új szabadalmak számának növelése terén.

Kijelenthető, hogy a stratégia azon elemei, melyek az SZTNH illeszkedését a nemzetközi szervezetekbe, befolyását a hazai és európai, adott esetben nemzetközi jogalkotásra, írják le mindenképpen támogatandók és helyeselhetőek. Ezek segítségével a felsorolt célkitűzések mindegyike közelebb kerül a megvalósíthatósághoz és hazánk befolyását növelheti.
A DSZI létrejöttének - habár a Hivatal munkájának hatékonysága szempontjából igen fontos - hatása azonban a gazdasági szereplőkre nem jelentős. Ennek megfelelően hozzájárulása a nemzetgazdaság fejlődéséhez elhanyagolható. Érdemes lenne azon gondolkozni, mi módon lehetne ezt a lehetőséget a gazdálkodó szervezetek javára jobban kihasználni.

A 164 oldalon, a 4.3.2. pont (Iparjogvédelem a zöldgazdaságért) 1. fejezetében olyan állítást fogalmaznak meg, miszerint a fosszilis energiahordozók árának az emelkedése miatt kellene a zöldenergia felé fordulni, ezt az állítást javasoljuk kihagyni az elkészült tervezetből. A zöld gazdaság fejlesztése tekintetében a terv inkább csak adatfigyelést, statisztikát ígér. A terv nem tesz vállalást az igen fontos "zöldszabadalmak" egy lehetséges új és rövid (gyorsított) eljárási rendjének kidolgozására és bevezetésére.

Üdvözöljük, hogy a cselekvési program követéséhez korrekt, mérhető, mennyiségi értékeket is tartalmazó mérőszámok kerültek kijelölésre, mivel ezek ellenőrzése minden kétséget kizáróan mutatja majd a stratégiai célok elérésének valószínűségét. Ugyanilyen pozitívnak ítéljük meg a szabadalmi ügyvivők képzésére és továbbképzésére vonatkozó részt is.
Készítette: VISUALIA