2006. december 21. A MISZ véleménye a gazdasági és közlekedési miniszter által az Országos Érdekegyeztető Tanács részére készített „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciójáról” szóló előterjesztésről Részletek
2006. december 12. A MISZ véleménye "A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának céljairól és elveiről" szóló kormány-előterjesztés tervezetről Részletek
2006. november 28. Közös nyilatkozat a tudományos kommunikáció erősítésére Részletek
2006. november 22. A MISZ Vezető Testületének véleménye az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet tervezett módosításáról Részletek
2006. november 9. A MISZ támogatja a kutatás-fejlesztésre fordított összeg levonását a szolidaritási adóból Részletek
2006. november 8. Észrevételek a "a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról és egyes, a kutatás-fejlesztést és az innovációt érintő jogszabályok módosításáról" c. kormány-előterjesztés tervezethez Részletek
2006. november 8. Vélemény a Közép-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Észrevételek a környezet és energia Operatív Program 2007-2013 egyeztetési változatához Részletek
2006. november 8. Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. változatáról Részletek
2006. október 2. Vélemény a "Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért" című anyagról Részletek
2006. szeptember 15. Vélemény a gazdaságfejlesztési program keretében alkalmazandó biztosítékok körének felülvizsgálatához Részletek
2006. augusztus 30. Vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013 második olvasatáról Részletek
2006. augusztus 25. Megjegyzések az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv" vitájához Részletek
2006. augusztus 2. Vélemény a "Tudás, Alkotás, Érték", a Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innováció-politikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére c. anyagról
Részletek
2006. július 13. Vélemény az "Előzetes adalékok a Magyar Információs Társadalmi Charta elkészítéséhez" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek
2006. június 27. Vélemény a Környezetvédelmi Operatív Programról Részletek
2006. május 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) 2.0. változatáról (2006. április 25.) Részletek
2006. március 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) tervezett intézkedéseiről Részletek
2006. március 7. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló
kormány-rendelet tervezet egyes fejezeteiről Részletek
2006. március 6. Magyar Bálint oktatási miniszter válasza a K+F pályázati rendszer értékelésével kapcsolatban Részletek
2006. február 28. Állásfoglalás a hazai K+F, ill. innováció szükségességéről Részletek
2006. február 27. Szakmai vélemény a VEGOP febr. 9-i változatáról Részletek
2006. február 13. Vélemény
a Magyar Köztársaság tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
középtávú stratégiája a versenyképesség ösztönzésére c. tervezetről Részletek
2006. február 3. Észrevételek a Nemzeti Környezettechnológiai Akciótervről
készült kormány-előterjesztéshez Részletek
2006. február 1. A MISZ Vezetősége nevében az alábbi levelet juttattuk el Dr. Magyar Bálint és Dr. Kóka János minisztereknek Részletek
2006. január 31. Vélemény a versenyképességi Operatív Program "draft" változatáról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye „A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának céljairól és elveiről” szóló kormány-előterjesztés tervezetről.
A már sokadszor átdolgozott és pontosított stratégiát a kormány-előterjesztés előtt az alábbiak szerint javasoljuk kiegészíteni:
1, Az Előterjesztés „Vezetői összefoglalójából” (I. Tartalmi összefoglaló) kimaradt, hogy a TTI stratégiának nemcsak az Akadémia által vezérelt munkákhoz, hanem szélesebb értelemben az egyetemeken, kutatóhelyeken folyó kutatási szakpolitikához. is „illeszkednie kell”.
A IX. fejezetben javasolt kommunikációt célszerű kiegészíteni egy erőteljesebb, a közvéleményt befolyásoló, magyarázó intézkedés-sorozattal ( Közgyűlést követő tájékoztató, sajtótájékoztatás stb.)
2, A tervezett Kormányhatározat szerint nem tételezhető fel a stratégia (1-es pont) és a intézkedési terv (2-es pont) egymásra épülése, ha mindkettő benyújtási határideje egyformán ápr. 30.
Célszerű a 2-est időben az 1-es pontban rögzítettek elfogadás után beterjeszteni.
3, Az „Előterjesztés” Stratégiai alapelvei között (8.old.) fontos kiemelni, hogy az tekintendő eredményes innovációs folyamatnak, melynek végeredménye piacképes termék vagy szolgáltatás.
4, Sem az Előterjesztésből, sem a kormányhatározatból, sem a mellékletekből nem derül ki, hogy a stratégia, majd az intézkedései tervek irányítását, koordinálását ki végzi, milyen módon, és milyen súllyal vesznek ebben részt az állami szervek, a szakmai szervezetek, ill. a tudományos testületek, műhelyek, valamint a különböző tanácsok.
1. sz.melléklet
1, A Kormány középtávú tudománypolitikai stratégiájának céljairól és elveiről című anyagban megfogalmazott 2010-re elérendő célkitűzések (1. pont) az UMFT-re hivatkoznak, azonban az ország fejlődése szempontjából nem a legfontosabb tudománypolitikai prioritásokat sorolják fel. A helyes célkitűzésnek jól mérhetőnek, ellenőrizhetőnek kell lennie. A „boldogulási esélyek érzékelhető javítása” megfogalmazás pl. NEM számszerűsített, és nem is mérhető.
„A gazdaság fejlesztése annak érdekében, hogy sikeresen integrálódjon az egységes európai, illetve a globális piacba.” – ugyanakkor nem cél, hanem eszköz. A gazdaság sikeres integrálódása a globális piacba bizonyos ágazatokban segíthet a gazdasági növekedés gyorsításában, ekkor azonban a cél a növekedés gyorsítása, több munkahely biztosítása, nem csak önmagában az integrálódott állapot elérése.
„A nemzeti identitás megőrzése oly módon, hogy az identitás-elemek közül a tudomány által igazolt nyelvi-kulturális tartalom kerüljön előtérbe.” - vitathatatlanul fontos cél, azonban ebben a megfogalmazásban szintén NEM mérhető.
„A foglalkoztatás bővítése és a foglalkoztatás szerkezetének módosítása, a termelékenység növelése új, tudásigényes munkahelyek létesítésével,” cél akkor kezelhető megfelelően, ha a kérdést a gyökerénél, az oktatás, képzés struktúrájának átalakításánál fogjuk meg. Ehhez azonban messze NEM elegendő „a humán-erőforrás gyarapító intézményrendszerek kialakítása és hatékony működtetése”. Az intézményrendszert egy akciótervben alá kell rendelni egy kitűzött stratégiai célnak, nem önmagában a stratégiai célok közé beemelni.
Nincs következetes összhang a K+F ráfordítási célok között a két mellékletben. A 2010-re a K+F ráfordítást a GDP 1,5 %-ára emelni, ez önmagában is szerény célkitűzés. A 2. sz. melléklet 3.1 pontjában 2013-ra 2,16 %-ra kell növelni.
A korábbi stratégiák véleményezése során már többször szóvá tettük, hogy a K+F ráfordítások körüli számháborút be kellene fejezni.
A célkitűzés szerint 2013-ra elérendő K+F ráfordítás 2,1 % úgy, hogy ebből 1,4 %-ot az üzleti szféra részesedése teszi. Azaz hét év alatt a vállalkozások K+F ráfordításainak 0,3-0,4 %-ról 1,4 %-ra, azaz több, mint NÉGYSZERESÉRE kellene nőnie! Ez a célkitűzés nem megalapozott így az a KFI koncepció, amely ilyen célkitűzést tartalmaz nem hiteles!
Itt jegyezzük meg, hogy a 2. sz. melléklet függelékében:
„A trend kedvező: a teljes K+F ráfordításon belül a vállalkozások részaránya 2002-ben 29,7 %, 2003-ban 30,7 %, 2004-ben 37,1 %, 2005-ben 39,4 % volt.”
Ugyanakkor a grafikonról kiderül, hogy az állami ráfordításokkal együtt összességében a GDP arányos K+F ráfordítás a 2002-es szintről, 1,01 % 2005-re 0,95 %-ra esett vissza. Ez három év átlagos mozgását tekintve messze kedvezőtlen trend.
A „növelni kell Magyarország részesedését a nemzetközi forrásokból” szintén NEM mérhető. Hogyan lehet a fő célokat éves bontásban számon kérni és a teljesülésüket 2010-ig ellenőrizni, ha nem számszerűsíthetők?
2, Az 1. sz. melléklet 2. pontjában az ország versenyképessége fenntarthatóságát és növelését a tudomány művelése során elsajátítható készségekre és kvalitásokra alapozza az előterjesztés. Az ország jelenlegi helyzetét figyelembe véve a versenyképesség visszaszerzése (a fenntarthatóság helyett) pontosabb megfogalmazás lenne.
Ebben a pontban az utolsó bekezdésben a tudomány lehetőségei és felelőssége témában sokkal hangsúlyosabban kellene megfogalmazni a pozitív példák, eredmények ismertetését a médiákban. Erre példa Franciaország, ahol TV műsorokban rendszeresen népszerűsítik a sikeres KKV eseteket.
3, Az állam szerepét taglaló 4-es pontban jelenik meg először, de a 2 mellékletben többször is a környezetvédelem. Ezt a fogalmat ma már sokkal tágabb összefüggésében kell kezelni, azaz nemcsak szűken értelmezve a környezetvédelemről van szó, hanem a fenntartható fejlődésről.
4, A 4.1 alpontban az állami cselekvés alapelvei közé fontossága miatt be kell emelni: hogyan kívánja az állam ösztönözni a vállalkozásokat saját forrásaik K+F és technológiai innovációs célú felhasználására. Amennyiben a „hogyan” fő vonalaira nem ad választ egy stratégiai anyag, fennáll annak a veszélye, hogy ez az alapelv megmarad jókívánság szintjén és nem valósul meg.
5, A 4.2, a tudománypolitika céljait tárgyaló fejezet a publikációk számát nevezi meg az alapkutatási forrásokra pályázás sikeressége mérőszámának. Emellett mérni kell azt is, hogy hány kutatási projekt folytatódik, és a fejlesztés során hányból lesz szabadalom, ill. a globális piacon eladható termék, szolgáltatás.
A legmagasabb színvonalú európai tudásközpontok sorába felzárkózni 2010-re igen ambiciózus célkitűzés, megkönnyítené a döntéshozók helyzetét, amennyiben egy hozzávetőleges becslés szerepelne, hogy ez a költségvetési kutatóhelyek hány százalékára vonatkozhat, mennyi anyagi ráfordítást igényel a következő három évben és ezeknek mi lesz a forrása.
A külföldi kutatók Magyarországra vonzása mellett ugyanolyan fontos (talán fontosabb lenne) a külföldön kutató magyar szakértők visszacsábítása, ill. a hazai kiválóságok megtartása.
Ez a fejezet is foglalkozik a K+F vállalati források aktivizálásával. A legfontosabb kérdés az itt csak homályosan felvázolt cél megfogalmazása helyett a HOGYAN, és a MIKÉNT. Nem mindegy, hogy a következő három évben milyen ütemben (egyenletesen évente ? erre kevés esélyt ad a kormányzat következő évi költségvetési terve, vagy exponenciálisan növekvő mértékben? de mitől fog az exponenciális növekedés kialakulni ?).
A 7. oldal alján kezdődő szakasz a szellemi tulajdonnal való gazdálkodás problémáinak rendezését az intézményi szabályzatokra bízná. A 2. sz. melléklet 13. oldalán viszont fontos intézkedésként elő kívánják írni a fő munkaadónak történő felajánlás kötelezettségét, ami a szabadalmi törvény szerint jelenleg is fennáll. Ugyanakkor a szellemi tulajdon hasznosításának útjában álló legfontosabb akadályról, arról, hogy a költségvetési intézményekben keletkező szellemi tulajdon értékesítésének joga a KVI-re száll, említés sem történik.
6,
Az 5. pontban érthetetlen, hogy pl. milyen két- és többoldalú megállapodásokat várunk a kor-mánytól az EU keretprogramban illetve a többi megnevezett multilaterális programban való részvételünk megkönnyítésére (8. old.)
A 5.2-ben a kutatóhálózat fejlesztése témában a kutatói létszám növelése jelenik meg célként. Ez helyes cél kijelölés, de csak következmény lehet, amennyiben sikerül a K+F ráfordítások növelése révén több projektet, programot elindítani, amelyekhez majd több kutató kell. Hibás lenne a kutatói létszámot előre növelni és nemcsak a projektek szükséglete következményeként.
Egy „tudománypolitikai stratégiának” nem lehet célja az MTA tevékenységének vizsgálata. A vizsgálat nyilván fontos, de a stratégiának már a levont következtetéseket kellene tartalmaznia. 2.sz. melléklet
Ez az anyag 1. sz. mellékletéhez képest szakszerűbben fogalmaz. Ugyanakkor bizonyos be-kezdések, gondolatok már az 1. sz. mellékletben is megjelentek és átfedésben vannak egy-mással, de eltérő hangsúlyokkal (pl. 2.3 pont állami szerepvállalás vagy a 3. pontban fogal-mazott célok vonatkozásában).
1, Az 5. oldalon „A kockázatok az állami és a magántőke kombinálásával mérsékelhetők” helyett a megoszthatók a helyes fogalmazás.
2, A 9. oldalon a 4.3. C pontban: „A külföldi vállalatok befektetéseinek egyedi kedvezményeit kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs befektetéshez és tevékenységhez kötjük.” cél megvalósítása nem ütközhet az EU diszkriminálás mentes (verseny semlegességet biztosító) alapelveivel.
3, A II. fejezet, Teljesítmény-hasznosítás vezérelt nemzeti K+F és innovációs intézményrend-szer témájában célszerű lenne a hazai kutató-fejlesztő bázisokat professzionális szakértő menedzserek irányítása alá vonni és menedzselési módszerekkel vezetni. (mérhető célok, szakszerű és folyamatos ellenőrzés, eredményérdekeltségű bérezés stb.)
4, A IV. fejezetben ugyanígy a K+F intézményfinanszírozás szabályrendszerét úgy kell kialakítani, hogy meghatározzuk a célt, kijelöljük a döntési folyamatokat, felelősségi szinteket, forrásokat, ellenőrzési pontokat, beszámoltató szervezeteket, a gazdálkodás rendjét stb., ugyanúgy, ahogy az egy nemzetközi nagyvállalatnál működik.
5, Az V. fejezetben a Kutatás-fejlesztést és innovációt befogadó társadalom témában az A, pontban nem elég a „fejlesztési hajlandóság” ösztönzésének növelése, hanem sokkal fonto-sabb a HOGYAN (milyen pénzügyi eszközökkel, mekkora ráfordítással) kérdése, melyet a stratégia ezen kidolgozottsági fokában legalább fő vonalakban meg kell fogalmazni.
A C. pontban az elismertség érdekében nem csak új díjakat kell alapítani, hanem a már társa-dalmi elismertséget szerzett meglévőket is (Magyar Innovációs Díj, Gábor Dénes-díj stb.) tá-mogatni kell (esetleg kiemelten). A fiatalok érdeklődésének felkeltése mellett a már jól műkö-dő tehetségkutató, tehetséggondozó programokat is segíteni kell pl.: az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny támogatását is növelni kell.
Összességében, az anyag megalapozásához végre komoly, a nemzetközi trivialitásokon túllépő elemzések lennének szükségesek. A húzóágazatok kijelölése pl. min alapszik, azon kívül, hogy manapság külföldön is mindenki ezt szokta mondani. Nagyon fontos lenne végre megvizsgálni azt, hogy milyen eszközök milyen hatással vannak egy adott vállalati szektorban.
A két mellékletből kiderül, hogy nem szerencsés az innovációt segítő folyamatokat, stratégi-át, szabályozást külön tudomány és technológiai válaszfalakkal elkülöníteni, sőt két külön minisztérium egyenkénti főfelelősségévé tenni, mert a jószándék ellenére is ez nem az egysé-ges gondolkozást, hanem az elkülönülő szemléletet és működést eredményezi. Egy felelős állami intézmény számonkérhetőbb és hatékonyabb lenne. A stratégiai célkitűzéseket számszerűsíteni kell, hogy ellenőrizhetőek legyenek. A stratégiai célkitűzés pl. nem foglalkozik a forrásokkal, és nem kellő hangsúllyal az egész kutatási, innovációs folyamatot akadályozó jogszabályi háttér és a bürokrácia egyszerűsíté-sével, ill. megszüntetésével. Félő, hogy finanszírozás hiányában és a jelenlegi bürokrácia mellett a szép célok megmaradnak a papíron írt jókívánságok szintjén.
Egyúttal mellékeljük Szövetségünk K+F Tagozat elnökének, Dr. Inzelt Péternek saját stílusban fogalmazott véleményét is, aminek lényegével, értelemszerűen egyetértünk.
