Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2017-08-27
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2019 | 2018 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2004. október 16.
MISZ véleménye az Útmutató az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és a szellemi termékek vagyonként elszámolásához
Részletek

2004. szeptember 14.
MISZ észrevételei a 2005. évi GVOP beruházásösztönzési prioritásához tartozó pályázatok előkészítésével kapcsolatban
Részletek

2004. július 22.
Konkrét javaslatok az innovatív KKV-k-ra vonatkozó, az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási formákról
Részletek

2004. július 22.
MISZ Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény tervezetét
Részletek

2004. július 12.
Vélemények a kkv-k innovációs törekvéseinek támogatásáról
Részletek

2004. június 15.
Állásfoglalás az NKTH "A regionális innovációs rendszer kialakítása" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek

2004. április 20.
Állásfoglalás a GKM "A gazdasági versenyképesség javításának programja" c. koncepciójáról
Részletek

2004. április 22.
Állásfoglalás az Innovációs Törvény tervezetéről
Részletek

2004. március 22.
Módosítási javaslat a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban
Részletek

2004. március 25.
Vélemény az Európai Bizottság KKV-k finanszírozásával kapcsolatos tájékoztatójáról
Részletek

2004. január
Megjegyzések a kockázati tőke törvény módosításá-nak jelenlegi tervezetéhez
Részletek

MISZ Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény tervezetét (10. változat)

Dr. Boda Miklós, NKTH-elnök 2004. június 30-án kelt felkérésének megfelelően, Szövetségünk Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény tervezetét (10. változat), és az alábbi állásfoglalást alakította ki:

1./ a fő cél az, hogy a teljes innovációs folyamat, és ennek részeként a termelés teljes vertikuma is hazánkban realizálódjon. A hazai gazdaság versenyképességének javítása érdekében nem az a legfontosabb, hogy pl. külföldi cégek a K+F intézeteiket idetelepítsék, támaszkodva az olcsó, de jó szellemi munkaerőre (ez jobb nekik, mint az agyelszívás, mert még alacsonyabb bérrel operálhatnak), hanem az, hogy a szellemi tőke által létrehozott eredményekből származó anyagi haszon is az országon belül keletkezzen.

Ezért ezt a gondolatot javasoljuk a törvény alapelveiben is feltüntetni.

2./ Az 5. §-ban rögzített, az Országgyűlés részére történő beszámolási kötelezettség, valamint a 32. §-ban rögzített, Kormány részére készülő beszámoló gyakoriságát, két év helyett egy évben javasoljuk rögzíteni. Ez azt jelenti, hogy a képviselők, ill. a kormánytagok többször találkoznának a K+F, ill. az innováció ügyével, amivel egyébként - sajnálatos módon - nem foglalkoznak megfelelően.

3./ A 16. §-nál javasoljuk, hogy a leírtak ne csak a nemzetközi, hanem a hazai pályázatokra is vonatkozzanak.

Finanszírozás szempontjából a non profit kutatóhelyek, valamint kis- és középvállalkozások hasonló nehézségekkel küzdhetnek, mint a költségvetési kutatóhelyek, ezért javasoljuk, hogy a támogatások elnyerése esetén a non profit kutatóhelyek, valamint a kis- és középvállalkozások az előfinanszírozás céljából felvett hiteleknél a kamatokra automatikusan, és ne külön pályázat útján kapjanak támogatást.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Szövetségünk által korábban készített vizsgálatokból kiderült, hogy a magyar KKV-k innovációs aktivitása olyan alacsony, hogy jelentős részüknek - különösen az EU-csatlakozást követően - igen komoly gondokkal kell szembenéznie. A KKV-k kellő hatásfokú támogatása véleményünk szerint nem képzelhető el a "szokásos" és általános társasági adókedvezmények keretei között.

A támogatásnak az innovációs intenzitás függvényében szelektívnek kell lennie, hogy a költségvetés minimális megterhelésével a legnagyobb hatást érhessük el. Az innováció barát jogi környezet kialakítása szempontjából alapvető fontosságúnak tartjuk egy ilyen rendszer elemeinek megjelenítését az innovációs, illetve az adótörvényekben. Ha a kiemelt támogatások az innovatív KKV-k körére korlátozódnak, akkor még a pénzügyi vonzatok sem jelenthetnének komoly akadályt, tekintettel az ilyen vállalatok sajnálatosan alacsony számára.

Szövetségünk vállalja, hogy működő külföldi példákat alapul véve július végéig egy erre vonatkozó koncepciót - szakmai vitára alkalmas formában - elkészít. Részben a finanszírozáshoz kapcsolódik az is, hogy feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a pályázatok jelenlegi, gyakran az érdemi munka rovására menő adminisztrációja lényegesen egyszerűsödjön. Hangsúlyozzuk, hogy nem a szakmai ellenőrzés lazítását javasoljuk, hanem azt, hogy szűnjön meg a felesleges információk - közöttük értelmetlen igazolások, tanúsítványok - begyűjtése.

4./ A Tervezet V. fejezete a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban kötelezettségeket állapít meg, amivel alapvetően egyetértünk. Ugyanakkor aggályos, hogy a finanszírozásra vonatkozóan nem nyújt segítséget. Az elnyert pályázatok forrásaiból a pályázók nem tudnak gondoskodni a létrejött eredmények védelméről, hiszen az igazán nagy költségek tipikusan akkor merülnek fel, amikor a pályázat már lejárt.

E téren a Magyar Szabadalmi Hivatal által, sikeresen működtetett pályázati rendszer eszközei (melyet 2004-ben jelentősen csökkentettek 2003-hoz képest!!) semmiképpen sem elégségesek, ezért jelentős növelés elengedhetetlen. A szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban javasoljuk, hogy további ösztönzőket - pl. a korábban létezett adókedvezmény visszaállítása -, vagy jelentős speciális társasági és személyi adókedvezményt, biztosítson a törvény.

5./ A 33. § Technológiai Innovációs Díj alapításáról szól. Javasoljuk, hogy ez a Díj a kiemelkedő innovációs tevékenységet végző személyek (esetleg életművének) elismerésére szolgáljon, és ez szövegszerűen is jelenjen meg a törvényben.

Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy Szövetségünk 11 éve működteti a Magyar Innovációs Nagydíj pályázati rendszert, és ennek részeként korábban az OM, ebben az évben már az NKTH is adott ki "innovációs díjat" (technológiai innovációs díjat). Ez a díjrendszer ma a legjelentősebb hazai innovációs elismerés, annak a presztízsét tovább már nem lehet növelni (átadó a miniszterelnök, a köztársasági elnök, ill. a parlament elnöke, az átadás színhelye a parlament, a bírálóbizottság pedig 15 hazai szaktekintélyből áll.) Ezért javasoljuk ennek a pályázati, ill. díjrendszernek a törvényben való rögzítését, ill. további támogatását.

Végezetül két megjegyzés a törvényszövegre való hivatkozás nélkül.

6./ A "2003 évi XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról" 9. szakasza értelmében a teljes Alapra - tehát az állami hozzájárulásra is - csak a vállalatok pályázhatnak, a költségvetési kutatóhelyek csak alvállalkozóként jelenhetnek meg a pályázatokban. Azzal együtt, hogy támogatjuk azt, hogy az Alap pályázataiban a vállalkozások kiemelt figyelmet kapjanak, ezzel a kategorikus megfogalmazással nem értünk egyet. (Ez azt is jelenti, hogy egyes jelenlegi pályázatok - pl. nagy műszer - már jelenleg is szabálytalanok.) Ezt a helyzetet mindenképpen rendezni kellene.

7./ Feltétlenül szükség van annak orvoslására is, hogy jelenleg - teljesen ésszerűtlen módon - a Kooperációs Kutatóközpontok számlájára befizetett vállalati hozzájárulások csak közhasznú adománynak számítanak, rájuk sem a 200 %-os K+F adókedvezmény nem érvényesíthető, sem a 0,2-os % K+F járulékból nem vonhatók le.
Készítette: VISUALIA