Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2017-08-27
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2019 | 2018 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2004. október 16.
MISZ véleménye az Útmutató az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és a szellemi termékek vagyonként elszámolásához
Részletek

2004. szeptember 14.
MISZ észrevételei a 2005. évi GVOP beruházásösztönzési prioritásához tartozó pályázatok előkészítésével kapcsolatban
Részletek

2004. július 22.
Konkrét javaslatok az innovatív KKV-k-ra vonatkozó, az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási formákról
Részletek

2004. július 22.
MISZ Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény tervezetét
Részletek

2004. július 12.
Vélemények a kkv-k innovációs törekvéseinek támogatásáról
Részletek

2004. június 15.
Állásfoglalás az NKTH "A regionális innovációs rendszer kialakítása" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek

2004. április 20.
Állásfoglalás a GKM "A gazdasági versenyképesség javításának programja" c. koncepciójáról
Részletek

2004. április 22.
Állásfoglalás az Innovációs Törvény tervezetéről
Részletek

2004. március 22.
Módosítási javaslat a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban
Részletek

2004. március 25.
Vélemény az Európai Bizottság KKV-k finanszírozásával kapcsolatos tájékoztatójáról
Részletek

2004. január
Megjegyzések a kockázati tőke törvény módosításá-nak jelenlegi tervezetéhez
Részletek

A pénzügyminiszternek írt levél a MISZ konkrét javaslatairól az innovatív KKV-k-ra vonatkozó, az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási formákról

A Magyar Innovációs Szövetség részéről már korábban jeleztük, hogy kérésükre kidolgozunk egy konkrét javaslatot az innovatív KKV-k-ra vonatkozó, az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási formákról.

Az elnökségi tagjaink, szakértőink közreműködésével elkészített javaslatot szíves figyelmébe ajánljuk.

Kiindulási helyzet
Szövetségünk által korábban készített vizsgálatokból és a KSH Innováció 1999-2001 c. felmérésének adataiból kiderül, hogy a feldolgozóiparban a magyarországi KKV-k kb. 25 %-a, a szolgáltatások területén pedig kb. 15 %-a fogékony az innovációra, azaz az innovációs folyamat valamelyik elemével foglalkozik (innovatív KKV).

A teljes innovációs tevékenység - új termék vagy szolgáltatás sikeres piacra vitele - azonban csak az iparban működő KKV-k mintegy 2-3 %-ára jellemző (ezek az ún. kiemelkedően innovatív KKV-k), a nyugat-európai arány egyébként kb. 15 %. A kiemelkedően innovatív KKV száma országos szinten 150-200-nál nem több.

Sajnálatos módon az összes többi hazai KKV innovációs szempontból még inaktívnak tekinthető.

Az innovatív vállalkozások az átlagot jóval meghaladó növekedési potenciállal rendelkeznek, ezért a növekedésüket elősegítő intézkedéseknek kiemelt nemzetgazdasági jelentősége van. Emlékeztetni szeretnénk arra a közelmúltban megjelent és Önöknek is megküldött tanulmányra, mely szerint a hazai gazdaság növekedésének 43-45%-a származik innovációból (azaz a néhány száz hazai innovatív tevékenységet végző vállalkozásoktól).

Hangsúlyozni szeretnénk továbbá, hogy a fő cél az, hogy a teljes innovációs folyamat, és ennek részeként a termelés teljes vertikuma is Magyarországon realizálódjon. A hazai gazdaság versenyképességének javítása érdekében tehát nem az a legfontosabb, hogy pl. külföldi cégek a K+F intézeteiket idetelepítsék, vagy bérmunkában végeztessenek fejlesztéseket, támaszkodva az olcsó, de jó szellemi munkaerőre (ez jobb nekik, mint az agyelszívás, mert még alacsonyabb bérrel operálhatnak), hanem az, hogy a szellemi tőke által létrehozott termékek és szolgáltatások anyagi haszna is az országon belül keletkezzen.

Javaslataink
A támogatásokat, kedvezményeket (a meglévőkön kívül) az innovációs intenzitás függvényében javasoljuk meghatározni. Az innovatív cégek számára szóló kiemelt támogatás egyrészt nemzetgazdasági szinten is jelentős további növekedést biztosíthat, másrészt a költségvetés minimális megterhelésével éri el a célzott hatást.

Javaslataink az általános intézkedések mellett két kategóriára vonatkoznak, természetesen beleértve minden esetben a mikro-vállalkozásokat is:
innovatív KKV, ill.
kiemelkedően innovatív KKV.

1. A hazai KKV-k (a meghatározás a KKV-król szóló törvényben) esetében az innovációs folyamat elkezdésének egyik legfontosabb tényezője Magyarországon a szellemi tulajdonhoz kapcsolódik. Ezért javasoljuk, hogy

a fejlesztői tevékenyégéért, jogvédelemben részesülő szellemi alkotásokért járó személyi juttatás (műszaki alkotások szerzői díja, találmányi díj stb.) legyen TB-járulékmentes és részesüljön 50 %-os SZJA-kedvezményben.
a K+F és iparjogvédelmi kiadások 100 %-a legyen leírható az iparűzési adó alapjából,
az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi alkotások külföldön történő védelmét szolgáló, a GKM által felügyelt, ún. Külföldi Szabadalmaztatást Támogató Pályázati Iroda forrásait jelentősen, a 2003. évi szint háromszorosára kell növelni.
belföldi és EU innovációs pályázati támogatások elnyerése esetén a kis- és középvállalkozások az előfinanszírozás céljából igénybevehető bankhitelhez automatikusan kapják meg a kamattámogatást.

2. Innovatív KKV-k
Egy KKV akkor lenne jogosult az 1. pontban felsorolt kedvezményeken túlmenően az alábbi kedvezményekre, ha:

a 2003 évi, XC. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényben meghatározott innovációs járulék alapjából 100 % mértékben levonásra jogosult, ill. mikrovállalkozások esetén, ha az APEH felé igazolt adókedvezményben részesülő K+F tevékenységet végez.

A hazai innovációs folyamatok végigvitelének legfőbb gátja a tőkehiány. Javaslataink, külföldi (francia, kanadai) példák figyelembevételével, ezen akadályokat csökkenthetik:
az innovatív KKV-k közvetlen kutatás-fejlesztési és iparjogvédelmi kiadásaik 300 százalékát vonhassák le társasági adóalapjukból.
teljes járulékmentesség biztosítása 3 éven keresztül, K+F munkakörbe felvett alkalmazottak számára.
30 százalékos társasági nyereségadó kedvezmény biztosítása, melynek felső határa 50 millió Ft/év, max. három éven keresztül.
az innovatív kis- és középvállalkozásokba befektető magánszemélyek, valamint kockázati tőkebefektető társaságok részére 50 százalékos forrásadó kedvezmény biztosítása.

3. Kiemelkedően innovatív KKV-k támogatása
Egy KKV akkor lenne jogosult az 1. és a 2. pontban felsorolt kedvezményeken felül további kedvezményekre, ha a tulajdonosai között a magánbefektetők több mint 50 % tulajdonhányaddal rendelkeznek, és teljesül valamelyik alábbi feltétel:
éves árbevételének vagy éves teljes költségének 10 %-át kutatás-fejlesztésre költi, vagy
spin-off vagy egyéb három évnél nem régebben alakult high-tech vállalkozás, a tulajdonában lévő szellemi alkotás (pl. szabadalom) megvalósítására jön, ill. jött létre.

A javasolt további kedvezmények:
pályakezdő kutatók, fejlesztők esetében három év időtartamra teljes SZJA és járulék-mentesség
teljes társaságiadó-mentesség 3 éven keresztül, attól az időponttól számítva, amikor a cég nyereségessé válik.
Készítette: VISUALIA