Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2017-08-27
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2019 | 2018 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2004. október 16.
MISZ véleménye az Útmutató az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és a szellemi termékek vagyonként elszámolásához
Részletek

2004. szeptember 14.
MISZ észrevételei a 2005. évi GVOP beruházásösztönzési prioritásához tartozó pályázatok előkészítésével kapcsolatban
Részletek

2004. július 22.
Konkrét javaslatok az innovatív KKV-k-ra vonatkozó, az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási formákról
Részletek

2004. július 22.
MISZ Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény tervezetét
Részletek

2004. július 12.
Vélemények a kkv-k innovációs törekvéseinek támogatásáról
Részletek

2004. június 15.
Állásfoglalás az NKTH "A regionális innovációs rendszer kialakítása" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek

2004. április 20.
Állásfoglalás a GKM "A gazdasági versenyképesség javításának programja" c. koncepciójáról
Részletek

2004. április 22.
Állásfoglalás az Innovációs Törvény tervezetéről
Részletek

2004. március 22.
Módosítási javaslat a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével kapcsolatban
Részletek

2004. március 25.
Vélemény az Európai Bizottság KKV-k finanszírozásával kapcsolatos tájékoztatójáról
Részletek

2004. január
Megjegyzések a kockázati tőke törvény módosításá-nak jelenlegi tervezetéhez
Részletek

Véleményünkkel – a Szövetségünk közreműködésével készített tanulmány alapján – a kis-közepes vállalatok innovációs törekvéseinek támogatását szolgáló - az Európai Unióban már kialakult gazdaságpolitikai eszköztár - elemeit foglaljuk össze.

Elméleti előzmények:
A modern elemzések hangsúlyozzák a téma fontosságát. A neoklasszikus növekedéselméletek, így a hagyományos Solow-modellre épülő meggondolások (egyrészt talán A. Smith-nek, J. Schumpeter-nek stb. a koncentráció hatékonyságával kapcsolatos nézetei, másrészt a nagyságrendi megtakarításokkal kapcsolatos XIX.–XX. századi tapasztalatok nyomán) a gazdasági haladásban alapvetően a nagyvállalatoknak tulajdonítottak ugyanis szerepet, s a kicsikkel nem is sokat foglalkoztak. Hasonló véleményt vallott az "új" institucionalisták egyik iskolájának legismertebb képviselője, J. K. Galbraith is. Az 1970-es évek olajválsága után azonban módosultak a gazdasági folyamatok. A rugalmasság vált a vállalati versenyképesség egyik legfontosabb tényezőjévé, s ennek nyomán újonnan alapított kisvállalatok (start-ups) – például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems, az Amazon.Com, a Yahoo – váltak a gazdasági dinamizmus fő motorjaivá. Ez alapvető elmozdulásokra, a kis-közepes vállalatok felértékelődésére vezetett mind az ipar- és vállalat-gazdaságtan felfogásmódjában, mind a gazdaságpolitika gyakorlata terén. Az elmélet "Small is beautiful" szlogenje E.F. Schumacher nevéhez fűződik. A gazdaságpolitika világszerte szintén egyre nagyobbra értékeli a szféra szerepét a foglalkoztatásban, a lakossági szükségletek magas színvonalú kielégítésében és a műszaki haladás elősegítésében. Szervezetten figyelemmel kísérik tehát a kkv-k számának, helyzetének, teljesítményeinek alakulását, a gazdaság- és társadalompolitikában messzemenően figyelembe veszik – a szubszidiaritás (A szubszidiaritás tradicionális értelmezés szerinti követelménye az, hogy a döntések azon a szinten szülessenek, ahol az adott tárgykörben a legtöbb információ áll rendelkezésre.) követelménye értelmében – a szektornak az előirányzott lépésekre vonatkozó javaslatait, sokoldalúan segítik a "kicsiket" a "nagyokkal" szembeni versenyhátrányaik ellensúlyozásában stb. Az EU pedig kiemelkedően fontosnak ítéli a kicsik érdekeinek védelmét, és mindenkor számos programmal segíti fejlődésüket.

Javaslatok:
Jelen állásfoglalásunkban a részletesen kidolgozott tanulmány alapján elsősorban azon megállapításainkra kívánjuk a magyar kkv politika figyelmét felhívni, amelyek a kkv fejlődés támogatása terén a sürgető tennivalóinkra utalnak (a fejlett országoknak a hazai gyakorlatban problémamentesen már meghonosodott, vagy alkalmazhatatlan technikáival nem foglalkozunk).

1. Az illetékesek (felelősök) körének bővítése
Az EU tagországokban általában több tárca, helyi igazgatási intézmény és civil szervezet tekinti közös feladatának a kkv-k innovációinak támogatását. Az alkalmazott fegyvertár mind közösségi, mind tagállami szinten komplex, sokféle szabályozás, intézkedés kereteibe illeszkedik. A rendszer legfontosabbnak tekintett elemei az innováció, illetve a kkv-k támogatására hivatott eszközök közt jelennek meg, az időszerűnek ítélt tennivalók beépülnek a Nemzeti Fejlesztési Tervekbe stb.

A hazai kkv stratégia kialakításakor ugyancsak nagy – az eddigieknél, illetve a kkv stratégiában előirányzottnál nagyobb – figyelmet kell szentelni a tárcák, az önkormányzatok, a civil szervezetek közti feladatmegosztásnak. Bővíteni kellene például az oktatásnak, a helyi önkormányzatoknak és a regionális intézményeknek, a hírközlésnek, a jogalkotásnak és a bűnüldözésnek, a szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szerveknek stb. innovációs szerepvállalását.

2. Az innováció előfeltételeinek megteremtése
A fejlett, illetve az újonnan csatlakozott tagországok kkv politikájában jelentős különbségeket eredményez, hogy az előbbiek gazdaságában már rég megteremtették a gazdálkodás és a korrekt verseny előfeltételeit, az utóbbiaknál viszont ezek kialakítása ma még a kkv politika előtt álló feladat.

Gazdaságunkban jelentősen segítené például a kkv innovációkat (is), ha bővülnének általában a tulajdonhoz (s kiemelten a szellemi tulajdonhoz), valamint a szerződésekhez fűződő jogok érvényesítésének lehetőségei, az innovációs tudás előállítására és vállalatokhoz közvetítésére hivatott intézmények valóban ellátnák feladataikat, erősödnének a tőkepiac ma még gyenge intézményei (az üzleti angyalok, a vállalkozói érdekvédelem szervezetei), s egyszerűsödne a tőke átcsoportosítás. A jelzett változások támogatását ezért okvetlen a kkv stratégia középponti elemeiként célszerű kezelni.

3. Az elmúlt évek során a kkv politikában világszere egyre nagyobb hangsúlyt kapott az innovatív kkv-k "közvetlen" támogatása. A felhasznált, igen gazdag eszköztár elemei közül ezúttal az alábbiak kiemelését látjuk indokoltnak:

3.1. Az oktatás fejlesztése
Az EU tagországok kkv stratégiájában az oktatás fejlesztés erőfeszítései messze meghaladják a szakmai továbbképzésnek a hazai kkv stratégiában is előirányzott feladatkörét.

A kutatások szerint a hazai közép- és felsőfokú oktatásban egyaránt az EU-ban megszokottnál kisebb vállalkozói ismeretanyagot kapnak. Az innovatív cégek számára különösen hátrányos a gyakorlatba kikerülő végzettek hiányos ismeretei egyrészt a szellemi tulajdonról és ennek védelmi technikáiról, másrészt a vállalatfinanszírozás lehetséges módszereiről. A kkv stratégiában módot kell keresni e gond felszámolására.

Az említett gondok gazdaságunkban gyakran egészülnek ki a munkaerő-utánpótlás gyengeségeivel, így az alapfokú oktatásból kikerülők széles körének olvasási nehézségeivel, a visszafejlesztett szakmunkás-képzés miatti szakmunkás hiányokkal stb. is.

3.2. A kezdő (start-up) vállalkozások támogatása
Az EU "régi" tagországai – sokban USA mintákat követve – számos eszközzel (tanácsadással, inkubátor-házak, ipari parkok szolgáltatásaival stb.) támogatják a kezdő vállalkozásokat. Az innovációk terjedése szempontjából kiemelkedően fontosnak ítélik a spin-off vállalkozások (az állami tulajdonú oktatási intézmények, kutatóhelyek, illetve ezek alkalmazottai által a megszerzett tudás üzleti hasznosítására alapított cégek) létesítésének, illetve fejlődésének támogatását.

A spin-offok létesítésének Magyarországon (többek között a közalkalmazottakról szóló rendelkezésekben) ma még jogszabályi akadályai vannak. A kkv stratégiának szorgalmaznia kell ezek megszüntetését (az ezt előirányzó innovációs törvény elfogadását), ezt követően kiemelten kellene támogatnia e cégek létesítését és fejlődését.

Kiegészítené ezen intézkedések hatékonyságát, ha a jelenleg mintegy 150 ipari parknak juttatott támogatást a (regionális) stratégia értelmében fontos ipari parkok fejlődésének elősegítésére koncentrálnánk.

3.3. Az információ-ellátás javítása
Az EU régi tag-országai elsősorban az ún közvetítő/hídképző intézmények támogatásától várják a kkv-k információellátásának javítását.

A közvetítő intézmények fejlesztése a magyar gazdaságban is aktuális feladat, hiszen, bár számos e célra létrehozott intézményünk van, a háló valójában alig-alig látja el feladatát. Különösen fontos lenne a piaci lehetőségekkel kapcsolatos szakmai információk gyűjtését vállaló szervezetek (például kamarák, szakmai szövetségek) bővítése. De sokszor bizonyulnak felkészületleneknek a gyakorlati jogi, pénzügyi, könyvviteli problémák terén a szolgáltató/tanácsadó intézmények is.

A kkv politikai tennivalók köre e tárgykörben is bővebb azonban, mint az EU-ban. A műszaki haladás jelentős fékje például, hogy könyvtárainkból széles körben hiányzik a modern műszaki, gazdasági szakirodalom. Bár az Internet hasznosításának magas költségei Európa egészében versenyképességi gondok forrásai, gazdaságunkban e baj is súlyosabb (az Internet költségei is magasabbak), mint ott. A kkv stratégiának e gondok megoldási módjaival is foglalkoznia kell.

3.4. A bürokrácia mérséklése
Az EU-ban a kkv-kat terhelő adminisztráció mérséklésével kapcsolatosan gyakran idézik az ún. egyablakos rendszer jó példáját.

Egyetértünk a kkv stratégiával abban, hogy tovább kellene lépnünk az e-adminisztráció terén. A hazai gyakorlatban azonban leginkább a pályázati előírások, a tb-nyilvántartás és egyes költség-elszámolási (könyvelési) szabályok egyszerűsítése lenne indokolt.

3.5. Az innovatív kkv-k tőke-ellátottságának javítása
A tárgykörben az EU tagországok igen gazdag eszköztárat működtetnek – s elsősorban a kockázati tőke ellátottság javítására koncentrálnak.

A fejletlen magyar tőkepiacon egészen más lépések a leginkább sürgetőek. Tudatosítanunk kell, hogy a kkv-k alapítóinak a világpiacon is legtöbbször csak a "3 F" (az alapítók, a család és a barátok, azaz founders, family and friends) adnak pénzt, s az induló cég csak az üzleti angyaloktól várhat kiegészítő tőkét – s a hasonló magatartási minták hazai elterjedéséhez elkerülhetetlen a hitelezők védelmének az erősítése. Mindez szintén a stratégia eleme kell, hogy legyen.

Az elmondottak természetesen nem tagadják sem a kkv hitelezés támogatásával, sem a valóban innovatív kkv-k fejlődésének szubvencionálásával kapcsolatos kormányzati erőfeszítések célszerűségét.

4. A regionális fejlődés támogatása
A kkv-k erőforrásaik többségét egy, vagy néhány régióból szerzik be, s gyakran ugyanezek a régiók adják fő piacaikat is. Ezért az EU-ban széles körű regionális támogatások többnyire kiemelkedő fontosságúak a kkv-k számára. Igen hangsúlyozottan veszik figyelembe az (innovatív) kkv-k várakozásait, fejlesztési törekvéseit a Nemzeti Fejlesztési Tervekben (NFT) is.

A kkv szempontok ma se a magyar regionális fejlesztésben, se a NFT-ben nem fontosak. E felfogásmód módosítása a hazai kkv stratégia kiemelkedően fontos tennivalója.

5. A társadalmi párbeszéd szerepe a kkv stratégia kidolgozásában
Az EU-nak az elmúlt években olykor legsikeresebbeknek nevezett országai – Finnország, Írország, talán Spanyolország – egyaránt igen széleskörű társadalmi párbeszéd keretében állították össze kkv stratégiáikat (illetve az ezt kimunkáló tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Terveiket).

Magyarországon se lehet sikeres kkv stratégiát kidolgozni, illetve véglegesíteni a társadalmi párbeszéd mellőzésével.
Készítette: VISUALIA